Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

A m. kir. államvasutak i. r. alperes 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett köteles felperesnek 1617 frt 40 kr. tőkét, ennek 1894 október 23-tól járó törvényes kamatát megfizetni. Felperes keresetének ezt felülhaladó részével 1. r. alperessel szemben és 1. r. alperes feltételesen előterjesztett viszontkereseti kérelmével elutasittatik. A 2. r. alperes vb. Horn Mór csődtömegével szemben felperes követelése 22,098 frt 65 kr. tőkében s járulékaiban megállapíttatik, felperes a kereseti követelésnek ezenfelüli részével elutasittatik. Indokok: A m. kir. államvasutak 1. r. alperes nem tagadta, hogy az 1. r. alperes és Horn Mór közt létrejött szállítási szerződésre vonatkozólag Horn Mór kötelezettségének biztositékául az óvadékot felperes tette 1. r. alperesnél letétbe és az óvadékként letett 20 darab záloglevélre és egy takarékpénztári könyvre való tulajdonjogát a letétkor fentartotta. Minthogy felperes e szerint az óvadékra vonatkozólag 1. r. alperessel közvetlen viszonyban áll és igy az általa adott és az ő tulajdonát képező óvadéki értéket közvetlenül visszakövetelheti, és minthogy az a körülmén)', hogy 1. r. alperes a szállítási szerződést nem felperessel, hanem Horn Mórral kötötte meg, csak azt vonja maga után, hogy az 1. r. alperes a Horn Mórral szemben fenálló követelését az óvadékból kielégítheti, de nem azt, hogy a követelése kielégítése után fenmaradó érték kiadását az azt letevő tulajdonossal szemben megtagadhatja, ennélfogva 1. r. alperes erre vonatkozó kifogásának mellőzésével felperesnek az óvadék visszakövetelése iránti kereshetőségi jogát alperessel szemben meg kellett állapítani. A 2. V. a. másolatban csatolt és valódiságára nézve nem tagadott szerződés 4. §-a szerint Horn Mór minden egyes elkésve szállított talpfa után naponkint egytized krajczárt tartozott birságként fizetni. E birság mint a szerződés nem kellő időben való teljesítése esetére szerződésileg megállapított kártérítés a kereskedelmi törvény 273. és következő §-aiban szabályozott kötbér jellegével bír és annak szabályai alá esik. Nem vitás a peres felek közt az a körülmény, hogy Horn Mór a 2. 7. a. szerződés 3. §-ában meghatározott, illetve az e alapján az 1. r. alperes által megállapított szállítási határidő-