Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

A A csődtörvény 153. §-ának rendelkezése csak a bejelentés alá nem eső igényekre vonatkozik, mig ellenben a bejelentés alá eső igények tekintetében a rendes birói illetőség a csődtörvény 11. §-a értelmében a közadós részéről alperesi minőségben fenforgó pertársaság esetében csak akkor nem szenved változást, ha a per a csődnyitás előtt indittatott. A csődnyitás után a csődtömeg elleni igény csak bejelentés utján és csupán a csődbiróságnál érvényesíthető, és ezen nem változtat az a körülmény, hogy a csődtömeg, mint egy másik alperesnek pertársa vonatott perbe. A kötbér-igénynek fentartása a teljesítés elfogadásánál, mint a kötbér-igény érvényesithetésének feltétele, csak akkor szükséges, ha a feleknek szerződésszerű megállapodásából az ellenkező nem következik. Ha a felek már előre meghatározták a késedelem esetére minden egyes napra büntetésképen fizetendő összeget, ugy a bírságösszeg naponként esedékessé vált és az ahhoz való igény annál kevésbé volt feltételezve az átvételkor kinyilvánítandó kifejezett jogfentartástól, miután a kereskedelmi törvény 273. §-a értelmében a hitelező a szerződésnek nem kellő időben való teljesítésénél az erre az esetre kikötött kötbért a teljesítés mellett követelni jogosítva van. (1898 május 26. 99. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A Pesti magyar kereskedelmi banknak, a m. kir. államvasutak s társa elleni 23,716 frt 5 kr. iránti kereskedelmi perében itélt: Döntvénytár harmadik folyam. XIII I