Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

amelytől számítva a keresetindításig a váltókereset el nem évült. — Alperes azáltal, hogy a sommás végzésben foglalt meghagyás folytán a váltóösszeget kifizette, nem vesztette el azt a jogát, hogy a sommás végzés ellen kifogással élhessen, ... ... ... ... ... 264 104. A megajándékozott azon az alapon, hogy az ajándék értékével az ajándékozottnak váltóadósságáért felelős, váltói uton nem perelhető 266 119 A váltóadós a rövid és gyors váltóeljárásban JZ általa támasztott árleszállitási igénynek igazolására csak oly bizonyíték alkalmazását kívánhatja, amely kifogásának jogosságát és az ezen az alapon esetleg követelhető árleszállítás összegér kétségtelenné teszi. Ellenesetben árleszállitási igényének jogossága a váltóper keretében el nem bírálható.. ... — ... _._ __. — — ... _.. ... ... 298 Csődtörvény. 1. A csődtörvény 153. §-árak rendelkezése csak a bejelentés alá nem eső igényekre vonatkozik, míg ellenben a bejelentés alá eső igények tekintetében a rendes birói illetőség a csődtörvény II. §-a értelmében a közadós részéről alperesi minőségben fenforgó pertársaság esetében csak akkor nem szenved változást, ha a per a csődnyitás előtt indíttatott. A csődnyitás után a csődtömeg elleni igény csak bejelentés utján és csupán a csődbíróságnál érvényesithető, és ezen nem változtat az a körülmény, hogy a csődtömeg, mint egy másik alperesnek pertársa vonatott perbe. ... 1. 32. Aki czipőárukkal kereskedik és nyilt üzlettel bir, kereskedő a kereskedelmi törvény 3. §-a értelmében, még ha üzlete a kisipar körét nem haladta is meg. Vele szemben alkalmazandók tehát a csődtörvénynek a fizetések megszüntetésére vonatkozó rendelkezései ... ... ... ... — — — ... ... ... __. 89 108. A fizetések megszüntetése a csődmegtámadási jog alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt. — A csődnyitási kérvény beadása alapjául szolgál a megtámadásnak, különbség nélkül arra, hogy a közadós kereskedő volt-e, vagy sem. — Az állandó birói gyakorlat a csődtörvény 27. §. 3. pontját ugy értelmezi, hogy az ott meghatározott 13 napi válságos idő alatt szerzett biztosítás csak akkor nem eshetik eme rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztosítás követeléséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy anyagi törvény rendelkezésén alapul, ellenben a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai alapján nyert biztosítás már a csődtörvény 31. ^"ának rendelkezéséhez képest sem állapit meg oly igényt, mely a csődtörvény 27. §. 3. pontjának az alkalmazását kijárná „_ ... ... ... —_ ... .... — ... ... ... __. 272