Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

XÍX hibák fordultak elő. és csupán tévedésből szedettek a fuvardíj fizetésére kötelezettől a megfelelőnél nagyobb avagy kisebb fuvardijtételek és illetékek. Az idézett szakasz tehát az ekként felmerült különbözetnek utánfizetése, illetve visszatérítése iránti igények érvényesítését tárgyazza. — A fenti rendelkezés azonban nem alkalmazható az üzletszabályzat 53. §. 7. és 10. pontja alapján követelhető dijpótlékra, amely természetére nézve a 6'. §-ban felsorolt fuvardij-igényektől már azáltal is különbözik, hogy annak alapját nem valamely pusztán tévedésen alapuló helytelen dijkiszabás vagy hibás számítás, hanem a feladónak az a szabályellenes eljárása képezi, hogy a fenálló szabályokkal ellentétben a raksúlynál több sulylyal rakta meg a rendelkezésére bocsátott kocsit. Az ily dijpótlék iránti követelés nem évül el egy év alatt ___ ___ — .__ 333 333. Az olyan vételi ügylet, melynél a megvettnek jelzett áru valóságos átadása és átvétele a szerződő felek szándéka szerint eleve ki van zárva, s amelynél a felek széndéka csupán arra irányul, hogy az árunak szerződési és bizonyos időben jegyzett tőzsdei ára közt mutatkozó árkülönbözetek kölcsönösen megtéríttessenek, pusztán a tőzsdei árkülönbözet fizetésére irányuló fogadásszerü szerencsejáték természetével bírván, az ily ügyletből eredő követelés rendes polgári biróság előtt nem érvényesíthető. — Az «á la hausse engagement» kifejezés a tőzsdei spekulátió áremelkedésre irányuló fajának a gyakorlatban elfogadott elnevezése. — Amidőn a fen forgó körülményekre tekintettel megállapitottnak vehető az, hogy a feleknek szándéka az ügylet megkötésénél nem irányulhatott másra, mint a vétel tárgyává tett papirok tőzsdei árkülönbözetének megfizetésére, ott a felperes nem vitathatja sikerrel azt, hogy az ügyletnek irásba foglalt tartalma nemcsak hogy ki nem zárta, hanem egyenesen lehetővé tette bármelyik félnél, hogy a másiktól a tényleges teljesítést követelhesse. Még pedig azért nem, mert a tisztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló ügyletek a mindennapi élettapasztalat szerint rendszerint a valóságos teljesítésre irányuló írásbeli szerződések alakjában köttetnek meg, és amidőn a per adatai alapján meg van állapítva az, hogy a felek a tőzsdei árkülönbözetet tartották szem előtt, és semmi adat sincs arra nézve, hogy az alperes a nagy értéket képviselő papirokra nézve az ügyletet tőkebefektetés czéljából, a vételárnak az átvétellel való egyidejüleges kiegyenlítése által czélozta megkötni, sőt épen az ellenkező van megállapítva : akkor a felperesnek az ügyletnek látszólagos teljesitésére irányuló eljárására és magatartására suly nem helyezhető ___ 344 Váltótörvény és eljárás. 31. Altalános jogszabály szerint az adós által teljesített fizetés a terhesebb tartozás kiegyenlítésére teljesítettnek tekintendő. A lejárt b*