Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

XIV 120. Az 1868. évi LIV. tcz. 321. §-ába foglalt rendelkezés értelmében a büntetőbíróság által a bűnösség kérdésében hozott jogerejü ítélet az annak alapján megújított polgári perben feltétlenül irányadó. — Az újított perben a peres feleknek az alapperbeli felperesi, illetőleg alperesi minősége nem változik. — A perujitó a végrehajtási költségeknek visszafizetését jogosan nem követelheti, mert azok alapperbeli pervesztessége, s annak folytán merültek fel, hogy a perujitó a marasztalási összeget a végrehajtás előtt ki nem fizette, sem bírói letétbe nem helyezte, azokra tehát a perújítás ki nem terjedhet. ... .... ... ... _._ ... 299 130. A perindítás által igénybe vett birói segély következtében felmerülő szükséges költség iránt a felelősség a pert indító felet terheli, és ennélfogva oly esetben, midőn valamely hagyaték az osztr. ált. polg. törvénykönyv 8ii.§-a alapján a kirendelt ügygondnok utján pereltetik, az ügygondnoki kirendeléssel járó költséget a pert inditó fél köteles előlegezni-.- — ... — — .— —- — 339 A sommás eljárásról szóló 1893. XVIII. tcz. ^6. A sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás alapjául a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szolgálván, ebből folyóan a tényállásnak a felülvizsgálati eljárásban a felebbezési bíróság által megállapított tényállástól eltérően való kiegészítése helyt nem foghat és ítélet alapjául nem szolgálhat. — Felmondás érvényességnek megállapítására irányzott perben az eljárás nem a sommás eljárási törvény szabályai szerint, hanem az 1894 deczember 23-diki igazságügyminiszteri rendelet szerint folytatandó és nincs helye felülvizsgálatnak a kir. Curiához . ._. 99 46. Készpénzre irányuló követelésnél a jogczím annak a jogügyletnek vagy ténynek megjelölése, amelyből a fizetési kötelezettség keletkezett. A bíróság feladata az, hogy ezen adatok alapján az érvényesíteni kivánt követelést az anyagi jog szabályainak megfelelően, esetleg a felperes részéről történt minősítéstől eltérően jogilag minősítse. — A jogügyletre vonatkozó okirat magyarázata és az ügyletnek az okiratból levonandó meghatározása: jogkérdés — 128 70. A rosszhiszeműség nem közvetlen bizonyítékokkal megállapítható külső tény, hanem csak a belső szándéknak bizonyitott külső tényekből okszerűen következtethető és a jó erkölcsök, valamint a törvény által nem pártolt minősége, melynek mint ilyennek renforgása iránti kérdés — amennyiben a tételes jog szempontja alá vonható — jogkérdést képez, mely az okszerű következtetés helyessége vagy helytelensége szempontjából a felülvizsgálat körébe esik — .~ —- — --- ~_ — ... 183 ico. A helyes jogczimen alapuló kár mennyiségének megállapítása ténykérdés. Ellenben az, hogy az egyik szerződő felet a másik