Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

140 nappal később 1896. évi október hó 22-én teljesített fizetéseket nem minősítette oly késedelemnek, mely mint bontófeltétel a részletfizetés kedvezményének az elvesztését vonná maga után, jogszabályt meg nem sértett. Mert a hitelező a részletfizetés bekövetkezett késedelme után még mindig lemondhat arról a kikötött jogáról, hogy a hátralékos összeget egyszerre követelheti, és ha egyszer erről lemondott, a megelőző késedelemből eredő jogaihoz többé vissza nem térhet, s mert a jogokról való lemondás mint általában minden akaratnyilvánítás nemcsak szóval, de a lemondást szembeszökően kifejezett tények véghezvitelével is történhetik. Már pedig a felebbezési bíróság ítéletében a 7., 9^20. 7. a. mellékelt nyugták alapján megállapított az a tény, hogy felperes 1S96. évi július hó 21-e, és 1896. évi október hó 22-e után a havi részletfizetéseket egész a NB. a. mellékelt, 1897. évi november hó 4. napján kiállított okirat keltéig folyton felvette, és hogy utóbb bekövetkezett késedelemről a felebbezési bíróság ítélete szerint a felek között nincs szó, jogilag kifejezi azt, hogy felperes részéről oly lemondás történt, mely kizárja azt, hogy felperes akár az 1896. évi július 21-én, akár az állítólag 1896. évi október hó 22-én teljesített fizetésekből a késedelemmel egybekötött jogokat származtathasson. Mert az, aki a mulasztás elkövetése után is időről-időre több ízben fentartás nélkül elfogadja a szerződés teljesítését, ezzel mindenki előtt felismerhetőleg azt az akaratát nyilvánítja ki, hogy a mulasztás ellenére a szerződés értelmében jár el, s így ezt fentartja. Ezek szerint a felebbezési bíróság azzal, hogy az 1896. évi július hó 21. napján teljesített, s az 1896. évi október hó 22-én teljesítettnek vitatott fizetéseket nem tekintette a főadós s ezzel együtt az alperes késedelmét megállapító fizetéseknek, jogszabályt meg nem sértett. Minthogy továbbá a felebbezési bíróság ítélete szerint más késedelemről a felek között nincs szó, s minthogy ezekkel szemben a .A"/?, a. mellékelt okiratban foglalt beismerés alperes irányában joghatálylyal nem bir, törvényszerű alapon nyugszik a felebbezési bíróság ítéletének az a rendelkezése, hogy fdperes a bekövetkezett késedelemből mint bontófeltételből származtatott keresetét alperes ellenében jogosan nem érvényesítheti.