Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

XII ges, hogy a nő bizonyítsa tényként még vagy azt, hogy ő az ingókat a vételkor oly pénzzel fizette ki, mely az ő külön vagyonának tekintendő, vagy azt, hogy az üzletet az ő külön vagyonából rendezte be és a vételárt az üzletnek jövedelméből fizette ki — 125 •63. Alantas társadalmi állásban levő egyének között egyszeri czivakodásnak, még ha az tettlegességgé fajul is, ha az 1894: XXXI. tcz. 78. §-ban körülirt bántalmazás ismérveivel nem bir, oly fontosságot tulajdonítani nem lehet, hogy azt a különélésre elegendő indokul elfogadni nem lehetne. A házasság erkölcsi oldalát tekintve a házasfelek oly kisebbszerü bántalmazást, mely a házasság fentartását lehetetlenné nem teszi, egymásnak elnézni tartoznak és azt a különélésre ürügyül fel nem használhatják .... ... _._ _._ 167 81. A kiskorúságban vállalt lekötelezettség is érvényes lesz azáltal, hogy a kiskorú nagykorúságának elértével azt a lekötelezést magáévá teszi. — Nincs hazai tételes törvény, vagy állandóan követett birói gyakorlat, mely a leszármazót gátolná abban, hogy még a szülők életében szüleivel vagy testvéreivel a szülők után reá néző örökségi igényét egyezségileg végérvényesen szabályozza — ... ... 208 86. Az általános szerződési képességet a gyámi törvény és az általános magánjog szabályozza, amelynek szabályai szerint a tékozlás miatt gondnokság alá helyezettek terhes szerződéseket nem köthetnek, de a gondnokság alá helyezésnek ezen jogmegszoritó hatálya csak a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapba először történt beiktatását követő napon veszi kezdetét. Ezen közzététel előtt tehát a tékozlónak nyilvánított cselekvőképessége érintetlenül fenáll és addig vagyona felett szabadon rendelkezik. A hirdetmény közzétételének ezt a hatályát nem pótolja sem a gondnokság alá helyezést kimondó ítélet, sem az a tény, hogy az illető tényleg gondnokság alatt áll és ez telekkönyvileg is fel van jegyezve, ha csak nem bizonyittatik az, hogy ezekről a másik félnek tudomása volt —- ... ... _.. ... ... 218 114. A többekkel való közösülés kifogásával élhet az az alperes is, aki a nemi közösülés megtörténtét tagadja, mert nincs kizárva, hogy az alperes esetleges kifogásokat tehessen, vagyis arra az esetre, ha az egyik kifogásának elvetése mellett felperes állítása bizonyítottnak vétetnék, ne tehessen oly kifogást, mely másodsorban mégis eredményezze a kereset elutasítását. — Magában véve abból, hogy az anya a fogamzási időben másokkal is közösült, jogilag még nem következik, hogy feslett életet folytatott— ... — ._. ... 287 ÖRÖKLÉSI JOG. 10. Igaz ugyan, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelesrész rendszerint készpénzzel elégíttetik ki, nincs azonban kizárva a kielégítésnek az a módja sem, hogy az a hagyatéki vagyon bizonyos, vagy némely részének természetben átadása utján eszközöltessék