Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

XI 8. A házassági vagyonjog rendszere szerint hozománynak az tekintetik, ami a férjnek e czimcn átadatik, Egyéb vagyonára nézve a nő házasságra lépése állal nem veszti el külön rendelkezési jogát, és vagyona egymagában a házasságra lépés által hozománynyá nem válik, tehát saját külön vagyonából adhat a férjnek is kölcsön, a felett tetszése szerint rendelkezhetik, azt vissza is követelheti _— 26. Oly kifogás, hogy a férfi a válságos időben közösült ugyan az anyával, de nemzésre képes nem volt, sikeresen nem érvényesithető — — --_ ___ —- — —— — — — — — 28. Az iránt, hogy a törvényes házasságból származó gyermeket a szülők melyike tartsa magánál és a tartás és nevelés költségét melyikük köteles viselni, a biróság határoz, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a házas felek közt válóper van-e folyamatban vagy hogy ők tartósan különválva élnek. A gyámhatóság csak ideiglenesen határoz mindaddig, mig a bírósági határozat jogerőre emelkedik 29. Habár a házasságvédő a házasság fentartása érdekében annak felbontása ellen szóló okokat kutatni és előterjeszteni tartozik, ezen feladatából azonban nem következik szükségképen, hogy kötelessége a házasság felbontását jobb meggyőződése ellenére minden esetben, tehát akkor is ellenezni, midőn a bontó okok lelkiismeretes mérlegelése és méltatása mellett sem a köz-, sem a családi érdek szempontja nem indokolja a házasság fentartása melletti állásfoglalását.. ... — — --- — —- ... ... 38. Azon körülmény, hogy alperes a házasságkötés napján nemi betegségben szenvedett és ezen betegséggel felperest megfertőztette volna is, nem vehető a házassági törvény 78. §-ában körülirt testi épséget vagy egészséget veszélyeztető súlyos bántalmazásnak és elegendő oknak a házasság felbontására ___ ... ... 45. A kereskedői osztályhoz tartozó házastársaknak a házasság tartama alatt szerzett vagyonáról az a vélelem: hogy ez a vagyon közszerzemény, és pedig oly közszerzemény, amely felett a kezelési és rendelkezési jog rendszerint a férjet, mint a család fejét illeti meg. Ezzel a vélelemmel szemben az igénylő feleség tartozik bizonyítani, vagy azt, hogy az igényelt ingókat még a házasság létrejötte előtt megvolt pénzen vásárolta s így azokat közszerzeményi vagyonnak tekinteni nem lehet, hanem azok az ő külön vagyonához tartoznak, vagy pedig oly tényeket kimutatni, melyekből megállapítható, hogy ha azok a házasság tartama alatt szereztettek is, azokra, mint az ő külön vagyonából s külön keresményéből származottakra nézve a kezelési és rendelkezési jog nem a íérjet, hanem őt illeti meg. Az ingóknak ilyen jogi minőségét nem lehet megállapítani egymagában abból a tényből, hogy az üzlet, melynek vezetésében a férj is résztvesz, a nő czége alatt folytattatok és a könyvekben az ingók vásárlójául és fizetőjéül a nő van bevezetve. Az ingók ily minőségének megállapítása végett szüksé-