Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

68 nak szabályszerű megállapítására s ujabb ítélet hozatalára utasittatik. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt meg nem támadott tényállás szerint alperesek készfizetői kezességet vállaltak az iránt, hogy a felperes részéről érvényesített követelés a lejáratkor pontosan ki fog fizettetni, továbbá felperes a főadósnak,| a mármarosszigeti takarékpénztárnak megengedte, hogy tartozását az eredetileg kikötött fizetési idő helyett később fizesse meg. A magánjog s állandóan követett birói gyakorlat szerint a hitelező követelésének a biztosítására szolgáló kezességi szerződés lényege az, hogy a kezes a hitelező követelésének kifizetését arra az esetre, ha a hitelező a főadóstól kielégítést nem nyerne, elvállalja. De a kezesre ekkép hárult fizetési kötelezettséggel egyszersmind össze van kötve a kezest megillető az a jog is, hogy a főadós ellenében a fizetés fényéből származott igényét visszkereset utján érvényesítheti. Ha pedig készfizető kezesség vállaltatik, a készfizető kezes egyetemleges kötelezettségbe jut a főadóssal, amikor is ennek következtében a kezességből származható mindazokat a kifogásokat, melyek az egyetemleges kötelezettséggel ellenkeznek, elveszti. Ennyiben súlyosabb a készfizető kezes helyzete az egyszerű kezesénél, máskülönben jogai s kötelezettségei ugyanazok, amelyek az egyszerű kezeséi, s igy a készfizető kezest is megilleti a fentebb megjelölt visszkereseti s azzal kapcsolatos minden jog. Továbbá a határozott fizetési idővel bíró tartozásért vállalt kezesség, s az egy bizonyos időtartamra vállalt kezesség egymástól abban különböznek, hogy az utóbbinál, mely bontó határidő kikötését tünteti fel, a határidő elmulta a kezességet megszünteti-, ellenben az elsőnél a kezesség a kikötött fizetési idő elmultával, sőt rendszerint halasztás adásával sem szűnik meg, mert a kötelezettség teljesítésére kikötött idő bekövetkezte a hitelezőnek azt a jogát létesiti, hogy a teljesítést most már követelheti, és mert a halasztás adásával, ujitás nem jön létre, amennyiben a halasztás adásával a létező kötelem el nem enyészik, annak helyébe nem lép uj kötelem, hanem a létező kötelezettségnek egy későbbi időben való teljesítése engedtetik meg. Ezeknek a jogelveknek s a fentebb megjelölt tényállásnak