Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIII. kötet. (Budapest, 1899)

V Lap van kötve az őt megillető az a jog, hogy a főadós ellenében a fizetés tényéből származott igényét viszkereset utján érvényesítheti. — A készfizető kezes egyetemleges kötelezettségbe jut a főadóssal, s ennek következtében elveszti a kezességből származható mindazokat a kifogásokat, melyek az egyetemleges kötelezettséggel ellenkeznek. Ennyiben súlyosabb a készfizető kezes helyzete az egyszerű kezesénél, máskülönben jogai és kötelezettségei ugyanazok, amelyek az egyszerű kezeséi, s igy a készfizető kezest is megilleti a főadós elleni viszkereseti és azzal kapcsolatos minden jog. — A határozott fizetési idővel biró tartozásért vállalt kezesség, és az egy bizonyos időtartamra vállalt kezesség egymástól abban különböznek, hogy az utóbbinál, mely bontó határidő kikötését tünteti fel, a határidő elmulta a kezességet megszünteti, ellenben az elsőnél a kezesség a kikötött fizetési idő elmultával, sőt rendszerint halasztás adásával sem szűnik meg, mert a kötelezettség teljesítésére kikötött idő bekövetkezte csak a hitelezőnek azt a jogát létesiti, hogy a teljesítést most már követelheti, és mert a halasztás adásával ujitás nem jön létre, azzal a létező kötelem el nem enyészik, annak helyébe nem lép uj kötelem, hanem a létező kötelezettségnek egy későbbi időben való teljesítése engedtetik meg. — Valamint az egyszerű kezességnél, ugy a készfizető kezességnél is fenáll az a jogszabály, hogy ha a követelés megfizetésére határozott idő köttetett ki, s a hitelező a határidő lejárta után a kezes beleegyezése nélkül az akkor még fizetőképes főadósnak a fizetésre halasztást enged, és ha a főadós ez idő után fizetésképtelennéválik, s a kezes ennélfogva oly helyzetbe jut, hogy viszkereseti igényét nem érvényesítheti, ugy a kezes elvállalt kötelezettsége alól szabadul__. _— — — __. — -— 66 31. Általános jogszabály szerint az adós által teljesített fizetés a terhesebb tartozás kiegyenlítésére teljesítettnek tekintendő. A lejárt váltótartozás terhesebb a nyilt hitelezésből keletkezett számlán alapuló tartozásnál. — .__ .__ — 87 37. Ha a szerződéshez hü fél azt a jogot választotta, hogy attól elállott, ugy, mintha az létre sem jött volna, ugy nem térhet át többé az őt esetleg megillető, de már feladott ama másik joghoz, hogy teljesítés helyett kárát követelje. — A szerződés teljesítésének megtagadása és ennek következtében az ellenfélnek a szerződéstől elállása után a szerződéshez való egyoldalú ragaszkodásnak jogi hatálya nincsen .„ ... ___ .__ ___ 101 41. Kötbért csak az a szerződő fél követelhet, akit szerződési kötelezettsége teljesítésénél mulasztás nem terhel. A kötbér követelésénél tehát nem elég azt bizonyítani, hogy az ellenfelet mulasztás terheli, de az a szerződő fél, aki a kötbért követeli, a másik fél kifogása ellenében igazolni tartozik azt is, hogy a maga részéről a teljesítésre kikötött időben szerződési kötelezettségének meg-