Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

VI vállalkozó a megkívántató minősitvénynyel nem bir, vagy a munka vezetésében akadályozva van, okleveles helyettest tartozik alkalmazni. — Kétségtelen ugyan, hogy baleset alkalmával az a kőmüvespallér is tartozik felelősséggel, aki az állványok és feljárók felállításával a vállalkozó részéről lett megbízva, azonban a fokozatos felelősség elve ilyen esetben nem alkalmazható, mert ha többen követnek el mulasztást, és a kártétel aránya köztük meg nem állapitható, a felelős személyek a kárositottnak egyetemleg felelősek. — A kártérítési követelés mérvére nézve nem ügydöntő egymaga az a körülmény, hogy felperes állandó elsatnyulása mellett idővel saját iparkodásával, vagy mások szánalmából oly foglalkozást nyert, melylyel az élet fentartásához szükséges kiadások egy részét megkeresni képes, mert alperes fizetési kötelezettsége már a baleset napjával teljes mérvben állott be, a később bekövetkezett részleges keresetképesség pedig csakis felperes szerencsétlen sorsának enyhítésére, de nem az alperes előnyére számitható be — .__ ... -_- — — .— ..'. 52 28. A szerződési kötelezettségek biztosítására letett óvadéknak kötbér jellege szerződésileg kiköthető „_ __. ... ___ ._. 62 31. Érvényes zálogjog szerzéséhez nem szükséges, hogy a követelés, melynek biztosítására a zálogjog létesül, a zálogjog tulajdonosának saját tartozása legyen, hanem az más tartozásának biztosításául is adható. Érvényes követelés tehát ebben az esetben is létezhet és igy az a teljesen közömbös körülmény, hogy a tulajdonos a zálogjogot kötelezvényben és érték kiszolgáltatása nélkül adta, az ennek alapján eredetileg érvényesen bekebelezett zálogot megszüntető - ténynek nem tekinthető, miből következik, hogy az érték tagadott kiszolgáltatásának bizonyítása döntő körülményt nem képez . — 67 36. Gőzcséplőgéppel való csépeltetés tüzveszélylyel járván, a gép tulajdonosa a cséplés folytatásánál fenforgó ebből a veszélyből bekövetkező károsodásért rendszerint vagyoni felelősségre nem vonható, hanem csak akkor, ha őt a tűzvésznél szándékosság, vagy a tüzvészszel okoznti összefüggésben álló gondatlanság terheli. E felelősségre a tűzkár elleni biztosítás kérdése csak annyiban bir befolyással, hogy a biztosítás hiányában a termés tulajdonosát, biztosítás esetében pedig a biztositót illeti meg a kárhoz való igény 73 38. Az a körülmény, hogy valamely tiltott cselekményt akaratának szabad elhatározásával nem biró egyén követ el, ez őt a cselekményéből eredő magánjogi felelősség terhe alól fel nem menti; a miből következik az, hogy a büntető bíróságnak oly határozata, melylyel a büntető eljárás a büntethető cselekmény bebizonyithatása daczára a Btk. 76. §-ának alkalmazásával szüntettetik meg, nem zárja ki azt, hogy a tiltott cselekmény elkövetője ellen vagyonjogi követelések érvényesíttethessenek. — Ha felperesnek igénye a kártérítés tekintetében az ajándékozás ideiében már fen-