Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

4.5 hiányában is kötelezett jutalomdíj czimén magánál tartani igyekezett, a fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak. = Érdekes a kir. Curia megkülönböztetése. Ha az ügyvéd cselekménye «jogtalan visszatartásnak nem minösithető», akkor egyszersmind az ügyvédnek visszatartási joga is van, aminthogy ez a bíróilag megállapított dijakra nézve ujabban állandó joggyakorlat. 21. Az 1894. évi XXXI. tcz. 99. §-a értelmében az ágy- és asztaltól különélést elrendelő ítélet csupán békítési kísérletet képez, és ennélfogva ennek az ítéletnek oly joghatály nem tulaj donitható, mely a bontó ok fenforgása iránt elővélelmet állapitana meg és következményül vonná a házasság felbontását. A bíróság annak mérlegelésére, hogy a házassági viszony a házasfelek egyéniségeinek és életviszonyainak figyelembe vételével a felbontást kérő félre nézve mily mérvben van feldúlva, az 1894. évi XXXI. tcz. 80. §-ának utolsó bekezdése szerint csak az eme §. a), b), c), d) pontjaiban elősorolt esetekben, vagyis akkor van hivatva, ha az már bizonyítva van, hogy a másik házasfél házastársi kötelességeit szándékosan és súlyosan megsértette, ebből pedig önként következik, hogy a nem vétkes házasféllel szemben magában véve az a körülmény önálló bontó okot nem képezhet, hogy a házasság a felbontást kérő félre nézve esetleg saját vétkességéből, avagy egyébként elviselhetetlennek állíttatik. (1898 május 11. 2351. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: B. J., M. R. elleni válóperében itélt : A kir. tábla az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és azért: mert az 1894: XXXI. tcz. 99. §-a értelmében az ágy- és asztaltól különélést elrendelő ítélet csupán békítési kísérletet képez, és ennélfogva ennek az ítéletnek oly joghatály nem