Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

20 miként a tiszttartóval kötött haszonbéri szerződés csak ugy nyerhet a hosszabb bérlésre vonatkozóan teljes hatályt, ha az a tiszttartó szolgálatadója részéről jóváhagyatik, az azonban, hogy ez megtörtént volna, nem állapíttatott meg, hanem ellenkezően megállapittatott az, hogy a szerződés felperes, mint szolgálatadó' és tulajdonos, hozzájárulása és jóváhagyása nélkül köttetett meg ; és minthogy a megbízó a megbízottnak csak azért a tényeért felelős, és a megbízóra a megbízottnak csak abból a tényéből származik kötelezettség, amely tényt vagy kötelezettséget a megbízott a megbízás korlátai között elkövet, illetve vállal el, alaptalan alpereseknek az anyagi jog megsértésére alapított panasza, és illetve a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn a felperes volt tiszttartója, és elsőrendű alperes között a felperes hozzájárulása és jóváhagyása nélkül 12 évre kötött szerződést érvénytelennek nyilvánította, és pedig annál kevésbé, mivel magában véve abból a körülményből, hogy a volt tiszttartó a beszedett évi bért elszámolta, még az, hogy felperes a hosszú időre kötött haszonbéri szerződést elfogadta, vagy utólag jóváhagyta,, jogszerűen nem következtethető. Eljárási szabály megsértését is látják alperesek abban : hogy Major Domokos tanú már megtörtént kihallgatása és megesketéseután felperessel szembesittetett, és hogy felperes előadásának csak egy része tekintetében bocsáttatott a nem is valószínűsített körülmények megerősítéséül esküre. E panaszok is alaptalanok ; mert a kihallgatott tanuknak a felekkel való szembesítésének módjára és idejére nézve a sommás eljárási tőrvény kötelező szabályt nem állit fel ; és mert a sommás eljárási törvény 96. §-a értelmében az illető fél előadásának csak ama részére bocsátandó esküre, mely perdöntő körülményre vonatkozik ; az a kérdés pedig, hogy valamely fél előadása valószinü-e, vagy sem, mint a szabad mérlegelés eredménye, a ténykérdés keretébe tartozik, s a felebbezési bíróság kellően indokolta azt, hogy felperes előadásának perdöntő részét miért találta valószínűnek. Alperesek teljesen pervesztesek lévén, azok a felmerült perés felebbezési eljárásbeli költségben a sommás eljárási törvény 109. és 168. §-ai rendelkezéseihez képest törvényszerűen marasztaltattak.