Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

XX J 109. A bizományos ellen a megbízó részéről a szerencsejátékra alapított kifogás biróilag érvényesíthető, ha a bizományos és megbízója közt az a megállapodás jött létre, hogy a bizományos által a megbízó megbízása alapján foganatosítandó ügyletnél a megvett, illetve eladott áru valóságban át ne vétessék, a felek szándéka tehát csupán á tőzsdei árkülönbözet szerinti szerencsejátékra irányult, mert a bizomány alakja a követelési igény alaptemészetét meg nem változtatja. — Az a kitétel, hogy a váltó fedezetéül szolgál az á la hausse vagy á la baisse kötött ügyletnek, azt jelenti, hogy a határidőre szóló ügyletnél az áremelkedés, vagy az árcsökkenés kilátásának szempontja volt irányadó, de az egymagában véve nem állapítja meg a feleknek az ügylet megkötésénél fenforgott azon akaratát, hogy a termény tényleges szállítása kizárassék. — A határidőre szóló terményadás-vételi ügyletekből származó követelések biróilag csak az esetben nem érvényesíthetők, ha az ügylet tárgyát képező termények tényleges szállítása a szerződő felek által már eleve kizáratott. — Ily ügyleteknél azok a körülmények, hogy a szerződő felek gabonaügyletekkel kereskednek, hogy az ügylet meg nem haladta kereskedői üzletkörüket es anyagi viszonyaikkal arányban állott, azt támogatják, hogy tényleges szállításra irányultak... ..- .__ ___ ... ___ ___ 259. 118. A kereskedelmi törvény 352. §-a szerint akkor, ha az eladó a vétel tárgyát képező árut a késedelmes vevő rovására eladni kívánja, tartozik az áru eladását a teljesítés, illetve rendeltetés helyén és pedig — amennyiben az árunak tőzsdei ára sincs — a 347. §-nak megfelelően hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés utján eszközöltetni. A másutt és a nem hiteles személy közbenjöttével történt eladás az eladó rovására történtnek nem tekinthető.. ___ 327 119. Ha a vételi ügylet nem általában búzára, hanem az eladónak saját termésére, tehát egyedi árura nézve jött létre, ugy az áru átadhatásának koczkázata a vevőt is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli, és így, ha az áru az eladó hibáján kívül át nem adható, a vevő az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és eladó hibáján kivül következett be. — Ez a jogszabály egyenesen kizárja azt, hogy az eladó az áru átadhatásának hibáján kivüli lehetetlensége esetében, amikor őt szerződésellenes mulasztás nem terheli, az áru helyett annak megfelelő egyenértékének fizetésére köteleztessék.. ... ... ... ... .__ ___ ... ___ 5^ 124. A kereskedelmi törvény 179. §-a végbekezdésében foglalt rendelkezés folytán közgyűlési határozattal nem módosítható a részvénytársaság alapszabályaiba az alapitói tervezetből átvett s a vállalat czélját és tárgyát megállapító intézkedés. Ezen törvényszakasz