Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

XX Lap kötelezettségének. Ha tehát a megállapodás az volt, hogy a biztosítási dij a több évre kötött biztositás esetében az egyes évek, illetve a koczkázat viselésének kezdete helyett állandóan ez éveknek későbbi szakában, illetve a koczkázat viselésének folyamán fizettessék, ez mindig a díjfizetés szerződésszerű elhalasztásának, illetve hitelezésének tekintendő. Következésképen habár a biztosítási szerződés az elhalasztott díjfizetés elmulasztásával a kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja értelmében hatályát veszti, ilyen esetben az a szerződés a díjfizetésre engedett esedékesség időpontjában válik hatálytalanná és így ez a körülmény annak a szerződésnek addig hatályos fenállását nem érintvén, egyrészről a biztosító addig a koczkázatot viseli, másrészről a biztosított a kereskedelmi törvény 486. §. 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva a díjfizetést egészben meg nem tagadhatja. — A kereskedelmi törvény 486. §. 2-ik bekezdésének rendelkezése helyesen csak ugy értelmezhető, hogy a biztosított a viselt és letelt koczkázati időtartamra eső megfelelő biztosítási dijat tartozik viselni. Ez nem áll ellentétben a koczkázat és a biztosítási dij oszthatatlanságának elvével, mert a koczkázat maga csak akkor és addig tekinthető oszthatatlannak, ha és a meddig a koczkázat hatályában fenáll. A koczkázat oszthatatlansága tehát megszűnik abban a pillanatban, a mikor maga a koczkázat a vonatkozó biztosítási szerződés hatálytalanná váltával szintén hatályát vesztette, a mihez képest a koczkázat oszthatatlanságának megszűntével összefüggően és szükségképen megszűnik a koczkázat ellenértékét tevő biztosítási dijnak oszthatatlansága is — — J — ... — — 130 67. Felperes üres hátirattal ellátott részvényeket és azoknak szelvényeit bírói árverésen megvevén, azok a részvények a hátlapjukra vezetett záradékok szerint a birói kiküldött részéről a felperesre törvényszerűen átruháztattak és a bíróság a kiküldöttnek azt az eljárást tudomásul vette. Ha ily körülmények között a részvénytársaság felperest a részvénykönyvbe a részvények tulajdonosául be nem vezetné, ugy felperes jogosítva van részvényesi minőségének megállapítása iránt pert indítani és mindaddig, mig az emiitett részvények birtokában marad, részvényesi jogait az ítélet alapján gyakorolni- -— J.. — — — — — 150 83. A kereskedelmi törvény a közgyűlési határozatnak a részvényesek részéről történhető megtámadása czéljából csakis a kereseti jogot biztosítja részükre és igy egyes részvényes a kir. táblának a közgyűlési határozat tárgyában keletkezett, az elsőfokú bíróság végzését elbíráló határozata ellen jogorvoslattal nem élhet _ ... ... 188 85. A nyeremény jutalékra jogosult segéd (commis interessé) nem tekinthető betéti társasági kültagnak, és ennélfogva perenkivüli eljárással nem követelheti a mérleg közlését és az üzleti könyvek felmutatását -- .... ... ... ... —. ... ... ... _._ ... ... 193