Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)
XIX másoknak eladott bizományi áruknak alacsonyabb áron való tovább eladását felperes megbízásából közvetítette, egyáltalán nem egyezett bele abba, hogy felperes ezt az eladást az alperes veszélyére és költségére történtnek tekinthesse, sem pedig azt a kereskedelmi törvény 347. §-ában meghatározott árverést helyettesitő tényül el nem fogadta.__ — —- — —- — --- — --- —- 13 11. A tőzsdebiróság szokványai a rendes polgári bíróságok által is alkalmazandók, ha azokat a felek kikötötték. Alkalmazandók e szokványok akkor is, ha a kötlevélben a tőzsdebiróság illetékességének vetették a felek alá magukat, azonban a rendes bíróságok előtt érvényesitik igényüket. — Ha az 1897 augusztus i-je előtt kelt a szerződés, a régi szokványok alkalmazandók, nem pedig az ezen napon életbe lépett uj szokványok-— .__ — — —- 21 42. Az 1892 : XXV. tcz.-be beczikkelyezett nemzetközi egyezmény 31. czikke 1. pontja értelmében a vasút oly árunál, amely a díjszabás határozmánya alapján nyitott kocsin szállíttatott, a fuvarozás ezen módjával járó veszélyből eredő kárért nem felelős, és ugyanezen czikk utolsó bekezdése értelmében, ha a kár az eset körülményei szerint ezen veszélyből keletkezhetett, az ellenkezőnek bebizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy tényleg abból keletkezett. A vasút tehát csak abban az esetben köteles a kárt megtéríteni, ha bizonyittatik, hogy az elégés az eset körülményei szerint nem keletkezett a nyitott kocsin való fuvarozással összekötött veszélyből. E tekintetben nem tesz különbséget, hogy a nyitott kocsit a vasút a feladó kifejezett kívánságára vagy a díjszabás határozmánya alapján választotta-e. --- -__ _~ — — 91 51. Az egyes tag részéről a kereskedelmi társaságba a tagsági viszonynál fogva adott pénz, vagy dolog a társaság tulajdonába megy át, és e dolgokat a társasági tag és ennek magánhitelezője biztosítás vagy kielégítés végett igénybe nem veheti, hanem csak azt, a mit az a tag évi kamat, munkadíj vagy jutalék fejében követelhet, vagy ami annak a felszámoláskor jut _ _ .._ —_ 109 59. Az 1893 január i-jén életbelépett vasúti üzletszabályzat 61. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a fuvardijtöbblet iránti igény a fizetéstől számított egy év alatt elévül, az üzletszabályzat életbeléptetését megelőző időből származó fuvardíj-többletekre is kiterjed és pedig ugy, hogy ezek tekintetében az elévülési idő 1893 deczember 31-én fejeztetik be és ez az elévülési idő csak a perindítás által szakittatik félbe. — A fenti 61. §-ra vonatkozó díjszabási póthatározmány, mely szerint az elévülés az előző reclamatio ideje alatt nyugszik, csak 1895 augusztus i-jén lépvén életbe, nem terjed ki azokra az igényekre, a melyekre vonatkozólag az elévülés 1895 augusztus í-ső napja előtt befejeztetett 129 60. A biztosítási díj a viselt koczkázatnak ellenértéke lévén, a koczkázat viselésének kezdőpontja egyúttal kezdőpontja a díjfizetés b*