Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

XIX másoknak eladott bizományi áruknak alacsonyabb áron való tovább eladását felperes megbízásából közvetítette, egyáltalán nem egye­zett bele abba, hogy felperes ezt az eladást az alperes veszélyére és költségére történtnek tekinthesse, sem pedig azt a kereskedelmi törvény 347. §-ában meghatározott árverést helyettesitő tényül el nem fogadta.__ — —- — —- — --- — --- —- 13 11. A tőzsdebiróság szokványai a rendes polgári bíróságok által is alkalmazandók, ha azokat a felek kikötötték. Alkalmazandók e szokványok akkor is, ha a kötlevélben a tőzsdebiróság illetékes­ségének vetették a felek alá magukat, azonban a rendes bíróságok előtt érvényesitik igényüket. — Ha az 1897 augusztus i-je előtt kelt a szerződés, a régi szokványok alkalmazandók, nem pedig az ezen napon életbe lépett uj szokványok-— .__ — — —- 21 42. Az 1892 : XXV. tcz.-be beczikkelyezett nemzetközi egyezmény 31. czikke 1. pontja értelmében a vasút oly árunál, amely a díj­szabás határozmánya alapján nyitott kocsin szállíttatott, a fuvarozás ezen módjával járó veszélyből eredő kárért nem felelős, és ugyan­ezen czikk utolsó bekezdése értelmében, ha a kár az eset körül­ményei szerint ezen veszélyből keletkezhetett, az ellenkezőnek bebizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy tényleg abból kelet­kezett. A vasút tehát csak abban az esetben köteles a kárt meg­téríteni, ha bizonyittatik, hogy az elégés az eset körülményei sze­rint nem keletkezett a nyitott kocsin való fuvarozással összekötött veszélyből. E tekintetben nem tesz különbséget, hogy a nyitott kocsit a vasút a feladó kifejezett kívánságára vagy a díjszabás ha­tározmánya alapján választotta-e. --- -__ _~ — — 91 51. Az egyes tag részéről a kereskedelmi társaságba a tagsági viszony­nál fogva adott pénz, vagy dolog a társaság tulajdonába megy át, és e dolgokat a társasági tag és ennek magánhitelezője biztosítás vagy kielégítés végett igénybe nem veheti, hanem csak azt, a mit az a tag évi kamat, munkadíj vagy jutalék fejében követelhet, vagy ami annak a felszámoláskor jut _ _ .._ —_ 109 59. Az 1893 január i-jén életbelépett vasúti üzletszabályzat 61. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a fuvardijtöbblet iránti igény a fizetéstől számított egy év alatt elévül, az üzletszabályzat életbe­léptetését megelőző időből származó fuvardíj-többletekre is ki­terjed és pedig ugy, hogy ezek tekintetében az elévülési idő 1893 deczember 31-én fejeztetik be és ez az elévülési idő csak a per­indítás által szakittatik félbe. — A fenti 61. §-ra vonatkozó díj­szabási póthatározmány, mely szerint az elévülés az előző recla­matio ideje alatt nyugszik, csak 1895 augusztus i-jén lépvén életbe, nem terjed ki azokra az igényekre, a melyekre vonat­kozólag az elévülés 1895 augusztus í-ső napja előtt befejeztetett 129 60. A biztosítási díj a viselt koczkázatnak ellenértéke lévén, a kocz­kázat viselésének kezdőpontja egyúttal kezdőpontja a díjfizetés b*

Next

/
Thumbnails
Contents