Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

XVIII i io. A váltókövetelés behajtására bíróilag feljogosított hitelező jogosítva van a váltót kibocsátói névaláírásával ellátni, ha az eredeti hitelezővel a váltó elfogadója a kitöltésre vonatkozólag ellenkező megállapodásra nem lépett, mert a behajtásra feljogositott hitelező az eredeti hitelezőnek mindazon jogaiba lépett, melyekkel ez a váltónak kitölthetése tekintetében birt ___ ___ .. _ 262 115. Az általánosan elfogadott törvényes gyakorlat szerint a hitelező jogosítva van az igénylővel szemben kifogás utján megtámadni az igény alapjául szolgáló szerződésnek irányában való jogi hatályosságát akkor, amidőn a jogügylet megkötése következtében a követelésének kielégítésére lefoglalható fedezeti alap elvonásával károsodik. A megtámadhatóságot nem zárja ki az a körülmény, hogy az engedményes az ellenértéket tényleg kiszolgáltatta, mert a károsítás abban áll, hogy a fedezeti alap nincs meg. A megtámadhatóságnak további feltételét az képezi, hogy az, akinek a fedezeti alap átadatott, tudott az adós kijátszási szándékáról és hogy ekkép őt is rosszhiszeműség terheli, hogy továbbá az adósnál más fedezeti alap nem létezik. — Általánosan elfogadott bírói gyakorlat, hogy a közeli rokonok között létesített oly jogügyleteknél, melyek által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, fenáll az a vélelem, hogy a szerződő fél az adósnak kijátszási szándékáról tudomással birt. — _._ — — — — 283 122. Az 1893. évi XVIII. tcz. 229. §-a szerint ezen törvény rendelkezései a végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perek közül csak azokra a perekre alkalmazandók, melyekre nézve az 1881. évi LX. tcz. sommás perbeli eljárást rendel. Minthogy a végrehajtási törvény 168. §-a szerint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt a telekkönyvi hatóság előtt indítható perre nézve a jegyzőkönyvi eljárás van előírva, — amely az 1881. évi LIX. tcz. 12. §-a szerint a rendes eljáráshoz tartozik, — az ily per per nem sommás, hanem a rendes eljárásra tartozik, és így abban a felebbezési bíráskodást a kir. tábla gyakorolja ___ ___ ___ ___ 339 Kereskedelmi törvény és eljárás. 8. Felperes azt az árkülönbözetet, mely az alperes mint bizományos által megrendelt, de az általa megnevezett vevők által át nem vett árunak megállapított vételára és a felperes által utóbb ugyancsak az alperes közvetítésével tovább eladott árunak alacsonyabb eladási ára között mutatkozik, még abban az esetben is, ha a kérdéses árukra nézve a kereskedelmi törvény 381. §-a értelmében alperest tekinthetné vevőjének, csak ugy érvényesítheti alperes ellen, ha a kereskedelmi törvény 351., illetve 352. §-ainak megfelelően jár el, ha t. i. felhívja alperest az áru átvételére, és ennek elmulasztása esetében az át nem vett árut, a kereskedelmi törvény 347. §-ának megfelelő módon eladja. — Alperes az által, hogy ő a már előbb