Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

139 tette. Ez a panasz tekintetbe nem vehető, mert a sommás eljárási törvény ióo. §. értelmében hivatkozással a 48. §. 3. pontjára, a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok jegyzőkönyvre nem veendők, azonban oly tényállításokat és nyilatkozatokat, melyek a felebbezésben vagy előkészitő iratban nincsenek meg, bármely félnek jogában áll a jegyzőkönyvhez melléklendő irattal megállapitani, ezt felperes nem tevén, felülvizsgálati kérelmiben a felebbezési biróság erre vonatkozó megállapodását a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében kérdésessé nem teheti. Panaszolja továbbá felperes, hogy eljárási és anyagi jogszabály sértetett meg azzal, hogy felperes személyes meghallgatása el nem rendeltetett. Ez a panasz is alaptalan, minthogy erre nézve a sommás eljárási törvény semminemű kötelező szabályt nem tartalmaz, hanem azt, hogy a fél személyesen meghallgattassék-e avagy nem, a szükséghez képest a biróság belátására bizza. Panaszolja továbbá a felperes, hogy jogszabályt sértett a felebbezési biróság azzal is, midőn az emiitett nyilatkozat alapján, melyet segéde tett, megállapította, hogy a bérviszonyt felperes szüntette meg, — ezt nem is tehette, mert a m. kir. Curia 1897 május 14-én I. G. 168. sz. a. kelt Ítéletében kimondotta, hogy a szerződés fenállott, tehát felperes azzal, hogy a bérleményt, melyet alperes elfoglalni nem akart, és mely 1896 decz. 11-től üresen állott, 1897 május i-től további bérbe adta, a szerződést meg nem szüntette, hanem a további károsodástól alperest is megóvni akarta, ki a bérkülönbözetért felperesnek kártérítéssel tartozott, s alperes értesítésének elmulasztásával felperesre mi joghátrány sem származhatott, mivel annálfogva, hogy alperes megszökött, a bútor egy részét elvitte, más része elárvereztetett, alperes bért nem fizetett, a szerződés felbontása iránt keresetet indított, ily értesítés elmulasztásának mi következménye sem lehet, mert a most felemlített körülményekből nyilvánvaló volt, hogy alperes szerződési kötelezettségeit teljesíteni nem hajlandó, tehát szerinte anyagi jogszabályt sértett a felebbezési biróság, midőn felperest 1500 frt iránti keresetével elutasította, és az elutasítás tekintetében az időelőttiség kifogását is indokoltnak találta. Felperes panaszai e tekintetben is alaptalanok.