Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

T40 Habár nem is helyes a felebbezési bíróság felfogása a tekintetben, hogy alperesnek az időelőttiségi kifogását is alaposnak tekintette, mivel a bérszerződés megszegése esetén, amennyiben bérlő az esetleges bérkülönbözetért felelősséget vállal, a bérbeadónak követelési joga a szerződésszegéssel beáll, és nem szükséges a különbözetet évről-évre külön perekkel követelni, mindamellett a felebbezési bíróság jogszabályt azzal nem sértett, hogy felperest az 1500 frt bérkülönbözet alapján támasztott kártérítési igényével elutasította. A felebbezési bíróság ugyanis tényállás gyanánt megállapította, hogy felperes a kérdéses kávéházat 1897 május i-től kezdve további bérbe adta, még akkor, midőn az alperes által felperes ellen a bérlet megszüntetése iránt indított per végitélettel befejezést nem nyert ; amely perben alperes keresetével elutasittatván, a bérleti szerződés felperes és alperes között továbbra is fentartatott. Felperes ahhoz a tényéhez, hogy a kávéházat 1897. évi május i-én bérbeadta, azt a következtetést fűzi, hogy ez által ő a bérleti szerződést fel nem bontotta, hanem csak a további károsodásnak ugy őt, mint alperest illetőleg elhárítása czéljából értékesítette ujabb bérbeadással az alperes által üresen hagyott kávéházat, azonban az által a szerződés közte és alperes között tovább is érvényben maradt, és ennek alapján ő a szerződésnek alperes részéről való meg nem tartása miatt származott káraira nézve kártérítési követeléseit érvényesíteni jogosítva van. Felperesnek ez az érvelése azonban téves : mert azzal, hogy ő a kávéházat 1897 május i-től kezdődőleg bérbe adta, a közte és alperes között létezett bérszerződést a bérviszony tekintetében tényleg megszüntette, mivel a bérleti viszony fenállásához az kívántatik, hogy a bérelt tárgy a bérlő rendelkezése alatt álljon, az pedig a bérlőtől elvonatott. Ily helyzetben tehát megbirálás tárgyát egyedül az képezi, hogy felperes a bérviszony megszűntével az alperes ellen a keresetében előadott czimeken kártérítést követelni jogosítva volna. Erre nézve pedig egyedül a székesfővárosi lakbérszabályok és a felperes s az alperes között kötött szerződés lehetnek irányadók.