Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)
XI Lap denkori gazdászati év végétől kezdődő hatálylyal van helye és ugyancsak a folyó gazdászati év végétől kezdődő hatálylyal szüntethető meg a haszonbérleti szerződés a bérfizetés elmulasztása okából. — Valamely jogviszony létezésének megállapítása iránt a kereset nemcsak oly esetben tehető folyamatba, ha arra vonatkozólag írásbeli szerződés nem létezik, hanem akkor is, ha az írásbeli szerződésen alapul, mivel Írásbeli szerződés mellett is merülhetnek fel oly esetek, a melyek következtében a kérdéses megállapítás a mindenkori felperes jogviszonyának biztosítására a mindenkori alperessel szemben szükségesnek mutatkozik ... — 249 107. Ha a haszonbérbeadó szerződési kötelezettségének teljesen eleget nem tett és e miatt a haszonbérlőnek a haszonbérletből származó bevétele csökkent, ugy a haszonbérlőnek aránylagos bérlevonáshoz van joga, és ennek nem áll útjában a haszonbéri szerződésben foglalt az a rendelkezés, hogy a haszonbérlő bérelengedést vagy leengedést semmi szin és ürügy alatt nem követelhet, mert az ily kikötés nem vonatkozik arra az esetre, midőn a bérbeadót a bérlemény állagának fentartása tekintetében mulasztás terheli. — A haszonbérbeadó a haszonbérlőtől csak abban az esetben követelheti jogszerűen a fizetést, ha a bérleményi tárgy természetszerű rendeltetésének megfelel, s ha a bérlemény haszonvehetetlenné válik, ettől kezdve a helyreállításig a haszonbérfizetési kötelezettség megszűnik — —_ — ... ... ___ — — .— 252 108. A felet vagy ügyvédjét akkor, amikor részükről olyan eljárás követtetik, amely a rendes körülmények között a czélba vett eredményre vezet, perjogi hátránynyal járó mulasztás nem terheli, ily esetben tehát a bekövetkezett mulasztás vétlen. — Aki valamely ingatlant haszonbérbe ad, azt szavatosság terheli az iránt, hogy a haszonbéri szerződés a kikötött egész haszonbérleti időre a maga egészében hatályában fentartassék, akár volt a haszonbérbevevő a szerződésnek létrejötténél a bérbeadómé a bérlemény tárgyára vonatkozó tulajdonjoga iránt tévedésben, akár nem — —. 256 CSALÁDI JOG. Ha a házasság felbontását nemcsak felperes, hanem viszonkeresettel az alperes is szorgalmazza s a házasfeleknek ágytól és asztaltól hat hóra terjedő különélése az 1894. évi XXXI. tcz. 99. $. alapján elrendeltetik, ezután a házasság az idézett törvény 100. §-a szerint a hat havi határjdő leteltével, esetleg csak annak a félnek kérelmére bontható fel, a ki eme kérelmét a hat havi határidő lejárta után három hó alatt előterjeszti __. .__ ... _:. 39 Az 1894. évi XXXI. tcz. 99. §-a értelmében az ágy- és asztaltól különélést elrendelő itélet csupán békítési kísérletet képez, és ennélfogva ennek az ítéletnek oly joghatály nem tulajdonítható, mely a bontó ok fenfocgá*a**Kbit elővélelmet állapitana meg és *1ÜB ?
