Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

IX az egész haszonbérleti időn át állagilag abban az állapotban fentartani, aminőben az a haszonbérleti szerződés létrejöttekor volt, vagy akkor külön kiköttetett. Ha utóbb a bérlemény állaga a haszonbérbeadó és a haszonbérlő hibáján kivül elemi csapás vagy bármi okból lényegileg rosszabb helyzetbe jut, a haszonbérbeadó rendszerint nem ugyan teljes kártalanításra, hanem megfelelő bérleengedésre, esetleg a haszonbérleti szerződés megszüntetésére szorítható ... ... ... ___ ___ ... ... ___ ... ... 203 92. Szerződés teljesítésére irányuló kereset ellen alperes részéről felhozott az a körülmény, hogy a kérdéses munka hiányos, a szerződésnek felperes részéről nem teljesítését foglalja magában és igy a felperesnek követelése olyan természetű, hogy a kérdéses munka hiányossága magának a felperesi követelés jogosultságának alapját érinti és magát a felperesi követelést esetleg egészben vagy részben elenyészteti, következésképen ama hiányosság alapján addig, annak értékben való eredménye magát a felperesi követelést meg nem haladja, viszontkeresetnek vagy beszámítási kifogásnak szüksége nincs, hanem a munka hiányossága egyenesen magára a felperesi követelésre vonatkozó és e követelésnek jogosultságát érintő érdemleges kifogásnak a tárgya. — Építkezésnél az alakszerű átadás a birtokbavételnek nem olyan szükségszerű előfeltétele, aminek elmulasztása a megrendelőnek jogos érdekeire hátrányos lehetne és az építkezési vállalkozó szerződésszegésének megállapítására alapul szolgálhatna^ — ... __. _— ... ... — 213 95. Az az ügylet, amelylyel eladó arra kötelezi magát, hogy azon kukoricza helyett, a melyet szállítani tartoznék, de szállítani nem képes, hasonló mennyiségű búzát fog aratás után a saját terméséből szállítani, tulajdonképen nem uj vételi ügylet, hanem lényegileg hitelezési ügylet. A hitelezési ügyletnek bíróság előtt érvényesithetése tekintetéből pedig döntő befolyással bir az, hogy a vevő javára a kukoricza helyett búzának kikötésénél netán mutatkozó és kamat természetével biró vagyoni előny meghaladja-e és mennyiben azt a kamatlábat, amelynél többet a biró az 1877 : XIII. tcz. 4. §-ának rendelkezése szerint meg nem ítélhet. Erre nézve tehát meg kell állapítani, hogy a kérdéses megállapodás létesülte idejében és helyén mi volt a kukoriczának és búzának átlagos ára ... 219 97. Oly esetben, midőn valamely vagyoni átruházás részben ajándékozás, részben visszterhes: harmadik személyeknek az ajándézásból az ajándékozott vagyon erejéig érvényesíthető követelésének meghatározhatása czéljából megállapítandó, hogy a vonatkozó ügylet mily érték erejéig képez ajándékozást, mivel a megajándékozott ily esetben csak a számszerűen meghatározott ajándékozási érték erejéig tartozik felelősséggel az ajándékozó hitelezőinek ___ 223 8. Azon naptól fogva, amidőn valaki a nála levő biztosítékot kiadni köteles volt, mint késedelmes fél kártéritéskép a késedelmi kamatot