Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

VI Lap önkényes elhagyásának fogalma alá nem vonható. — Az a hatá­rozat, amelylyel a hivatalnok a szolgálatból elbocsáttatott, a fel­mondás tényét is magában foglalja .- ___ ___ „_ _._ ___ 6} 43. A bérbeadót a bérbevevő irányában szavatossági kötelezettség ter­helvén a tekintetben, hogy a bérbeadott dolog a bérlet czéljaira használható, ha olyan véletlen baleset áll be, amelynek következ­tében a bérlet tárgya a bérlet czéljaira épen nem, vagy csak rész­ben használható, előbbi esetben a bérösszeg teljes elengedésének, az utóbbiban pedig aránylagos leszállításának van helye — — 94 48. A magánjognak a munkabéri jogviszonyra vonatkozó és jog­gyakorlatunk által is követett elvei szerint abban az esetben, ha a megrendelt munka a munkavállaló által hiányosan vagy szerződés­ellenesen teljesíttetett, a munkaadó a hiányoknak, a czélnak vagy a szerződésnek megfelelő kijavítását, vagy a munkabér aránylagos leszállítását vagy a hiányokhoz mért kárpótlást követelhet, és a szerződéstől csak akkor állhat el, ha a munka a czélnak vagy a szerződésnek megfelelően ki nem javítható, avagy, ha a munka­vállaló a kijavítást megtagadja ___ — ___ __. __. _— ... 105 52. Nem lehet szó oly reménybeli vételügyletről, amelynél a vétel­tárgy szállítása lehetetlenségének veszélye a vevőt éri, ott, ahol a vétel meghatározott mennyiségű gabna szállítására jött létre. — A vevő igényeire nézve az a körülmény, hogy az eladó saját ter­mését adta el, csak akkor bir befolyással, ha a vétel tárgyát a saját termés, mint egyedileg meghatározott áru (species) képezi, mert csak ez esetben lehet kérdés az, hogy a szállításnak erőhata­lom következtében beállott lehetetlensége miatt követelheti-e a vevő a szerződés teljesítését. — Ha a felek a köztük létrejött ügy­letet írásba foglalták, a köztük létesített ügylet jogi természetének ' megbirálásánál első sorban az okirat tartalma az irányadó, és annak ismerete nélkül az, hogy a felek szándéka mily ügylet léte­sítésére irányult, meg nem állapitható ... ... ___ ... ... 115 54. A magánjog elvei szerint csak a rosszhiszeműen eljáró fél tarto­zik az ellenfele részéről a dolog kiadása avagy valamely összeg megtérítése iránt ellene indított kereset kézbesítése előtt általa a dologból szedett vagy szedhető hasznokat megtéríteni. — Magá­ban véve az a körülmény, hogy valaki közpénztárból veszi fel az őt nem illető"pénzösszeget, a pénzfelvevő jó- vagy rosszhiszeműsé­gének megállapítására döntő befolyással nem lehet —- _— 119 ]6. Ha a haszonbérlő a haszonbérbeadó bérkövetelésével szemben támasztott bérleengedési igényét arra alapítja, illetve a haszon­bérbeadó bérkövetelésének jogosulatlanságát azon az alapon vitatja, hogy a haszonbérleményt egészben, vagy részben nem használ­hatta, ugy ezt a ténykörülményt a haszonbérlő tartozik bizonyí­tani és az ellenkező ténykörülmény bizonyítására a bérbeadó nem szorítható. --- ... ___ ... ... ... ._. ... „. 128

Next

/
Thumbnails
Contents