Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)
24 kezett, hogy nem ő a bevádolt czikknek szerzője és L. M. kihallgatása a védelmet támogató eredményre vezetett. Az esküdtek vádlottat a Btk. 262. §-a szerint büntetendő becsületsértésben nyilvánították bűnösnek. Vádlott büntetése ennek megfelelőleg a Btk 262. §-a büntetési tételét meg nem haladó mértékben szabatott ki. B. A vádlott semmiségi panaszára vonatkozólag : Az 18Ó7 július 25-én 307. sz. a. kelt igazság ügy miniszteri rendelet 2. p. szerint a szerző minőségében felelősségre vont terhelt nem élhet kereshetőségi kifogással. Ennélfogva és mert vádlott a főtárgyalásra nem jelentett be tanukat, az esküdtszéki biróság tulment azon, mit vádlott védelme érdekében követelhetett, midőn vádlottnak hatályra igényt nem tartható 1897. évi 73798. B. sz. beadványa folytán az abban megnevezett és az iratok szerint a szerzőség kérdésében felvilágositást adható tanukat a főtárgyalásra megidéztette. Ezzel egyszersmind teljesen meg is felelt a tényállás tisztába hozatalára vonatkozó kötelességének, miután ez az esküdtszéki eljárás szóbeli és közvetlen természete mellett rendszerint a főtárgyaláson és nem pótvizsgálat utján teljesítendő. Minthogy vádlott a bevádolt czikknek szerkesztését és a bemutatott kézirat valódiságát elismerte, a vizsgálóbíró nem volt köteles a vizsgálatot folytatni s nevezetesen a kétségbe nem vont és valódinak látszó kéziratot tüzetes puhatolás és egybehasonlitás tárgyává tenni. Mint az ügy érdemleges elbírálásához tartozó, nem képez alaki szabálytalanságot és nem is szolgálhat semmiségi panasz alapjául, hogy az esküdtszéki biróság nem intézkedett az eljárási szabály 71. §-a értelmében, és hogy az eszközölt tanúkihallgatáson felül nem látta további bizonyítás szükségét. A mi pedig az esküdtek feleleteiben felmerült ellenmondást illeti, az egyes esküdteknek a megelőző határozatokhoz való alkalmazkodására is visszavezethető, de különben is ama 7 esküdtnek szavazata, kik vádlottnak szerzői minőségét és bűnösségét egyaránt megállapították, már elégséges alapot nyújtott büntető ítélet hozatalára. A főtárgyalás jegyzőkönyve és az esküdtszéki biróság jelentése szerint a közvádló vádlottnak szerzőségét a vád alapjául fen-