Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

H tartotta és nem tett oly nyilatkozatot, hogy vádlott elitélendő, ha nem is szerzője a bevádolt czikknek. Az esküdtszéki biróság elnökének e szerint nem volt sem oka, sem alkalma ily állítás helyreigazítására. Az esküdtszéki biróság jelentése szerint annak elnöke részéről vádlott irányában nem forog fen elfogultság, ilyen nem is nyilvánult a tárgyalás összességében és az esküdtekhez intézett figyelmeztetésben, melyek az eljárási szabály 58. és 63. §-ainak megfeleltek. A semmiségi panasz szerint állítólag elfogultságra mutató határozatokat pedig a biróság és nem az elnök hozta, és azok a törvény és eljárási szabály keretében rendelkeztek. Vádlottnak, illetőleg védőjének abbeli kérelmét, hogy az iratoknál levő kézirat a bevádolt hírlapi czikkel egybehasonlittassék, a biróság elnöke nem tagadta meg, hanem a védőt arra hivta fel, hogy azt a tanúkihallgatások után ismételje, mit az elmulasztott. Ennélfogva az egybehasonlitás elmaradása nem képez sérelmet, főleg még azért sem, mert az a kéziratnak utólagos készítésére nézve csak közvetett bizonyítékot szolgáltathatott volna, melyet a tanúvallomásokban foglalt közvetlen bizonyíték feleslegessé tett. 11. A váltótörvény 29. §. 1. pontja alapján indított biztosítás iránti perben az a kérdés, vajon az e perben felmerült költségeket ki tartozik viselni, a per érdemével összefügg annyiban, hogy ennek méltatása kihat a perköltség iránti intézkedésre is. Ebből folyóan az a kérdés, hogy a kifogásoló alperes tényleg aláirta-e a váltót, a perköltség iránti intézkedés szempontjából is mérlegelés tárgyává teendő. Alperes a biztosítás iránti v;sszkeresettel foganatba tett perben is élhet azzal a kifogással, hogy a váltón látható aláírása hamis. (1897 november 23. 993. sz. a.) A m. kir. Curia: Rózsahegyi hitelegyletnek, Reisz Ignácz elleni 280 frt iránti váltóperében itélt : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik.