Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

20 nek az ajándékozáskor már feriállott jogait nem érintheti, és pedig annál kevésbé, mivel felperes végrehajtást szenvedőnek fia lévén, vele szemben az a vélelem áll fen, hogy atyja vagyoni viszonyairól s az itt szóban forgó követelésről is tudomása volt s ekként az a fentiek szerint egyébként is közömbös jóhiszeműségére sem hivatkozhatik. Helyet kellett azonban adni Fülöp Mátyás harmadrendű felperes felülvizsgálati kérelmének. A felebbezési biróság ugyanis annak megállapítása mellett, hogy felperes a foglalási jegyzőkönyv 24. tétele alatt felvett 100 mm. kukoriczának vételárát végrehajtást szenvedőnek, mint eladónak, kifizette, felperest igénykeresetével azért utasitotta el, mivel felperes saját nyilatkozata szerint a kukoriczát át nem vette, hanem végrehajtást szenvedőnek góréjában hagyván, a vételi ügylet átadás hiányában teljesedésbe nem ment és hogy végrehajtást szenvedő összes vagyonát J. Köles Jánosra ruházván, az ekként vagyontalan végrehajtást szenvedő a kukoriczát, mint nem tulajdonát, el sem adhatta. A felebbezési bíróságnak ez az álláspontja téves, mert a kérdéses kukoricza végrehajtást szenvedőnek birtokában lévén, J. Köles János felperes — végrehajtást szenvedőnek fia, a végrehajtást szenvedő által létesített vagyonátruházást, a mely a fentebbiek szerint különben is ajándékozásnak minősíttetett, harmadrendű felperes Fülöp Mátyás, jóhiszemű harmadik személylyel szemben kifogásként maga fel sem hozhatja, és mert a fenálló jogszabályok szerint az ingókra vonatkozó vételügylet érvényességéhez a vétel tárgyának tényleges átadása feltétlenül nem kívántatik, és a vétel érvényes akkor is, ha az átadás jelképileg történt, avagy a vételkor a felek abban állapodtak meg, hogy az ingók az eladó birtoklásában a vevő tulajdonaként maradjanak. Minthogy pedig a felebbezési biróság a harmadrendű felperes és végrehajtást szenvedő között létesült vételügylet körülményeire vonatkozólag a tényállást tüzetesen meg nem állapította, jelesül pedig nem állapította meg azt, hogy harmadrendű felperes és végrehajtást szenvedő között a kukoriczának ez utóbbi birtoklásában való meghagyása tekintetében minő megállapodás jött létre és minthogy a tényállásnak ily hiányosan történt megállapítása mellett az ügy érdemében e helyütt határozat nem hozható, a