Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

2 I felebbezési bíróság ítéletének jelzett részét a sommás eljárási törvény 204. §-a alapján feloldani s ugyanazt a bíróságot további eljárásra, s ujabb, a harmadrendű felperes és alperes között felmerült perköltség viselésének kérdésére is kiterjedő határozat hozatalára utasítani kellett. * M = A Curia itt azon elvnek ad kifejezést, hogy ingóra tulajdonjogot tényleges átadás nélkül is lehet szerezni, puszta constitutum possessorium utján. De milyen módon okolja meg ezt a fontos kijelentést! «A vétel érvényes akkor is, ha a felek abban állapodtak meg, hogy az ingók az eladó birtoklásában a vevő tulajdonaként maradjanak.)) Természetes, hogy érvényes a vétel, hiszen ahhoz csak a mutuus consensus kell, és abból a vevő csak kötelmi jogot szerez. Nem is ezt az önként értetődő szabályt akarta a felülvizsgálati biróság kimondani, hanem a tulajdonjog átszállása fogalmát összezavarta a vétel érvényességével. 9Altalános jogszabály, hogy a bérlemény vagy egy részének megsemmisülése vagy az állagban bekövetkezett változás miatt nem használhatása esetében a bérlő a bérösszegnek, vagy megfelelő részének elengedését jogosult kívánni, s illetve a bérösszeget megfizetni nem köteles, és e jogot csak akkor nem gyakorolhatja, ha ennek kizárása a szerződésben határozottan kifejeztetett. (1897 deczember 17. I. G. 369. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság : Alperesnek felülvizsgálati kérelme annyiban, a mennyiben az 50 frt résztőke és kamataiban történt marasztalásuk ellen is irányul, elutasittatik ; egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelemnek hely adatván, a felebbezési biróság ítélete abban a részében, a melylyel alperesek az 50 frt kereseti résztőke és kamatain felül is marasztaltattak és a perköltségre nézve feloldatik, és a felebbezési biróság e tekintetben ujabb tárgyalás tartására, a tényállásnak szabályszerű meg-