Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

54 hogy felperes a lefoglalt követelést engedmény utján a foglalást megelőzőleg megszerezte, és mert ugy találta, hogy felperesnek a végrehajtást szenvedő a NB. a. elszámolásban tartalmazott összegek­kel valóban adósa volt, és mint ilyen, az adósság kielégítésére teljes hatálylyal ruházhatta át a lefoglalt követelést és alperes végrehajtató ezt tűrni tartozik, mivel a hitelezőnek joga van követelését az adós részéről engedmény utján eszközlött vagyon­átruházással is biztositani. A felebbezési biróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves, és ítéleti tényállásnak megállapítása részben helytelen is ; mert, hogy hatálylyal bírhasson az engedményezés alperes végrehajtató hitelezővel szemben, kinek követelése az engedményezés előtti időben már fenállott, figyelemmel arra, hogy alperes egyfelől fel­peresnek az engedmény ellenértékét képező követeléseinek való­ságát indokoltan megtámadta, másfelől felperesnek az engedmé­nyezési ügylet körül fenforgó rosszhiszeműségét vitatta, szükséges annak tüzetes megállapítása, vajon az engedmény visszterhes ügylet-e és mennyiben, másodsorban pedig, ha visszterhes ügy­let is, vajon létesítése körül felperest rosszhiszeműség nem terhelte-e ; mert az ajándékozás nem zárja ki az az által sérelmet szenvedett hitelező igényének kielégítését, a mennyi­ben az anyagi jogszabály szerint a megajándékozott az aján­dékozónak az ajándékozáskor fenállott tartozásaiért az ajándékozott vagyon erejéig szavatolni tartozik; s mert még a visszteherrel járó engedményezés esetén is, ha azzal a vagyonátruházó adós hitelezője elől a végrehajtási alap elvonatik, az engedményes igénye az engedményezőnek foglaltató hitelezőjével szemben jog­hatályosnak nem ismerhető el akkor, ha megállapittatott, hogy az igénylőnek az engedményezéskor oly jogczime volt, a mely a végrehajtató hitelező által sikeresen megtámadható, és hogy az igénylőt az engedmény létesítése körül rosszhiszeműség terhelte. E szempontok és alperes védelmében kifejtett kifogások figyelmen kívül hagyásával a felebbezési bíróság a helyett, hogy részletesen megállapította és jogi jelentőségük tekintetében bírálat tárgyává tette volna azokat a jogczimeket, illetve azokat a ténye­ket, melyekből igénylő felperes a NB. a. elszámolásban felsorolt és az engedmény ellenértékét képező követeléseit származtatja, a

Next

/
Thumbnails
Contents