Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

1.3 zési bíróság jogszabályt sértett az által, hogy a végrehajtást szen­vedő részéről felperesre történt engedményezést hatályosnak ismerte fel, holott végrehajtást szenvedő a felperesnek az A., illetve D. a. közjegyzői okirat szerint engedményezett Müller Adolf-féle követelés alapjául szolgáló okiratokat át nem adta, és ekként az engedményezés befejezettnek nem tekinthető. Alaptalan pedig azért, mert az anyagi jog elvei szerint az engedményezés­nek nem képezi kellékét az, hogy az engedményezett követelésre vonatkozó okirat az engedményesnek átadassák és az engedmé­nyes egyéb megállapodás hiányában már az engedmény tényével szerez meg teljes rendelkezési jogot az átruházott követelésre nézve, és az engedményezett követelés érvényesitése végett szük­séges okiratoknak az engedményező részéről való kiszolgáltatását az engedményes a jogérvényes engedmény következményeképen már törvénynél fogva követelheti. De a felülvizsgálati kérelemnek nem adható hely az abban felhozott ama további alapon sem, hogy az engedményezés azért nem volna hatályosnak tekintendő, mert felperes a végrehajtást szenvedő ellen őt állítólag illetett követeléseit az engedményezett követeléssel kiegyenlítetteknek nem nyilvánította, hanem azoknak érvényesítését az esetre, ha az engedményezett követelés be nem folyna, fentartotta. Ugyanis az engedménynek az ellenérték tényleges átadása nem képezi alkatelemét és így magában véve az a körülmény, hogy az engedményes a reá átruházott követelés ellenértékét képező követeléseit kiegyenlítetteknek nem nyilvánítja, sőt köve­teléseinek érvényesítését az engedményezett követelés behajthatat­lansága esetére fentartotta, az engedményezési szerződés jogi ter­mészetével nincs ellentétben, az engedményesnek az engedmé­nyezett követelés feletti rendelkezési jogára befolyással nem bír, és őt e jog érvényesítésében nem gátolhatja. Másrészt azonban helyet kellett adni alperes felülvizssálati kérelmének, az abban az engedményezési jogügyletnek vele, mint végrehajtást szenvedő jóhiszemű hitelezőjével szemben való hatá­lyossága tekintetében felhozott egyéb panaszok következtében. U gyanis a felebbezési bíróság a felperes igénykeresetének abból az okból adott helyet, mert bizonyítottnak vette azt a tényt.

Next

/
Thumbnails
Contents