Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

243 -és ekként kötelezettségének megfelel, az ugarban hagyott részek bérmentességére nem származtathat jogot. Nem tesz e részben különbséget az sem, hogy — amint alperesek felhozzák, — a béridő nem három évig, hanem csak két évig tart, mert a hármas fordulói rendszer mellett abban az esetben, hogyha a bérlemény az egyes fordulókban megosztva fekszik, a bérlő három éven át tartó haszonbérletnél sincs kedvezőbb helyzetben, mint a két évesnél, minthogy az egész bérterületet a harmadik évben sem használhatja, és igy a harmadik évre is fizetnie kell oly területért, a mit tényleg nem használ. Sérelmesnek találják továbbá alperesek a felebbezési biróság Ítéletét abból az okból is, hogy a biróság a felek közötti jogviszony megbirálásánál az alperesek részéről állított szóbeli megegyezést az irásos szerződés mellett tekintetbe nem vette, holott az osztr. polg. törvénykönyv 887. §-ának rendelkezésére figyelemmel, alperesek nincsenek elzárva annak bizonyításától, hogy a feleknek szerződéses akarata az írásbeli szerződésben nem jutott hü kifejezésre, és hogy a felek épen ebből az okból, vagyis a szerződés fogalmazásának nem szabatos volta okából, szóbeli uton abban állapodtak meg, hogy alperesek az ugarban levő, illetve maradó, földterületek után haszonbért ne tartozzanak fizetni. Ezzel kapcsolatban alperesek a felebbezési biróság ítéletét a tényállásnak helytelen megállapítása miatt is megtámadják. Jelesül vitatják alperesek, hogy már a jogügylet természetéből kifolyólag is, az elővélemény a mellett szól, hogy a nem használhatott földekért haszonbér nem fizetendő ; ily helyzetben a bizonyítás felpereseket terhelte a részben, hogy alperesek az ugarföldekért is külön kötelezték a bérfizetést, ámde felperesek mit sem bizonyítottak, és igy az ő állításuk valónak annál kevésbé volt elfogadható, mivel másrészről alperesek eskü alatt tett vallomása, melynek valószínűségét a tanú vallomása is emeli, alperesek védelmi állítását megerősíti. Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy alpereseknek a szóbeli megállapodásra fektetett állítása az osztr. polg. törvénykönyv 887. §-a értelmében az írásbeli szerződés tartalmával szemben nem volt figyelembe vehető ; téves e kijelentés, mert az írásbeli szerződés az ugarföldekről tüzetesen nem rendel16*