Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

i8o lezettségtől teljesen különálló köztörvényi kötelezettség fenállása tekintetében tehát ennek az egyezségnek nincs semmi bizonyító ereje és felperes az egyezség alapján csupán váltó végrehajtási jogot nyert, mely azonban elévülés folytán elenyészvén, jelen köztörvényi uton az 1868 : LIV. tcz. 170. §-a értelmében alperes tagadása ellenében felperes a köztörvényi kötelezettség valódiságát és fenállását, illetve azt, hogy jogelődétől alperes a váltóra ellenértéket kapott és igy a váltóösszeg meg nem fizetése esetében felperes kárával gazdagodnék, bizonyítani köteles. Felperes azonban erre nézve nem hozott fel más bizonyítékot , mint az e tekintetben alperesnek kínált és az utóbbi által elfogadott főesküt, ez a főeskü tehát a kínált és elfogadott és a perdöntő körülményeket tárgyazó szövegben, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett alperesnek megítéltetett és annak letétele esetére felperes a váltóösszeg és kamata iránt támasztott kereseti követelésével egészben elutasittatott, mert ebben az esetben nem lesz bizonyítva az, hogy alperes a váltóra értéket kapott és hogy ekként nem fizetés esetében felperes kárával gazdagodnék. Az eskü le nem tétele esetében ellenben az említett perdöntő körülmény bizonyítva lévén, alperes, a mennyiben nem bizonyítja azt az állítását, hogy G. L. és H. M. elleni követeléseit váltóperbeli egyezség megkötése után az egyezség alapjául szolgáló követelés kiegyenlítésére felperesnek engedményezte és felperes a saját követelését az engedményezés által kiegyenlítettnek és ekként megszűntnek nyilvánította : a kereseti tőkeösszeget és ennek a keresetindítás évét megelőző három év elsejének kezdetétől járó, az 1883 : XXV. tcz. 19. §-a értelmében még el nem évült törvényes kamatát felperesnek megfizetni köteles. Tekintve már most, hogy alperes a követelésnek a most említett módon való megszűntére vonatkozó állításának bizonyítása végett felperest saját személyében leteendő tagadó főesküvel kínálta meg, egyéb elfogadható bizonyítékot azonban erre nézve felperes tagadása ellenében nem szolgáltatott, mert ha valónak vétetik is a tanúval bizonyítani kivánt az a körülmény, hogy alperes saját adósainak tartozási könyvecskéjét felperesnek átadta, ezzel még nincs bizonyítva az, hogy alperes a követeléseket enged-