Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

'55 túlnyomó részben nedves és penészes, tehát ez irányban a középminőségen alóli volt, és annak csak mintegy io°/0-a volt száraz, és hogy a nedvesség és penészedés a feladást megelőző időből eredt, és ekként a felperes hátrányára szolgál. Miért is tekintettel arra, hogy az árun a minőséget a középszerűségen alól leszállító oly hiányok igazoltattak, a melyek a földnek az olasz czirok megtermésére alkalmas voltára s a termelésre befolyással birható égajli viszonyokra nem, de csakis a felperes hátrányára szolgáló körülményekre vezethetők vissza : eme tényállás mellett az alperes az általa kifogásolt két waggon áruküldemény átvételét a kereskedelmi törvény 348. §-a értelmében jogosan megtagadhatta, s ebből kifolyóan eme két waggon áruküldemény vételárának megfizetésére sem kötelezhető. A fentebb megjelölt 2-ik kérdésben az elsőbiróság szintén helyesen állapította meg azt, hogy a felperes részéről az 1892. évi november 15-én és deczember 4-én küldött áruk vételárába az alperes jogosan tudta be a maga javára azt a 60 frt 45 kr. fuvarköltséget, a melyet a felperes részéről az 1893 január 7-én küldött, de az alperes által el nem fogadott áruk fuvardija fejében, és azt az 57 frt 80 krt, a melyet a most megjelölt áruk felett tartott birói szemle költsége fejében fizetett ; mert eme fizetési tételek valódisága nem vitás, a felperes részéről az 1893 január 7-én küldött áruk fuvardija pedig, a mennyiben azok átvételét az alperes jogszerűen tagadta meg, a felperest, mint eladót, terhelte, s ebből kifolyóan az alperes által helyette kifizetett összeget annak visszatérítéséül jogosan számolta fel a felperes ellen ; a birói szemlére pedig a hiányos minőségű áru küldésével egyenesen a felperes szolgáltatott okot, és annak folytán annak költségeivel is jogszerűen volt terhelhető. Végül abban a kérdésben, hogy a felperes a részéről az 1891 november 14-én küldött áru fuvardijának felerészét, vagyis 5 frt 26 krt a felperes tartozik-e viselni, s ezt az összeget az alperes jogosan számitotta-e fel a felperes ellen ? az elsőbiróság szintén helyesen itélt, a mikor ennek a kérdésnek az eldöntését az Ítéletben felhozott indokokból a felperes részére megítélt főeskünek ez által való letételétől vagy le nem tételétől tette függővé. Ezek alapján tehát, és tekintettel arra, hogy az elsőbiróság a