Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

io3 elrendelése avagy annak mellőzése iránt hozzon határozatot s azt az ügyvédi rendtartás 79. §-ában megjelölt feleknek kézbesittesse. Indokok: Miután az ügyvédi rendtartás 101. §-ában foglalt rendelkezés csakis a már elrendelt vizsgálat folyama alatt, illetve a szóbeli tárgyalásnál, valamint a jogorvoslatok használatánál akadályozza a magánfelet a fegyelmi biróság előtt való személyes eljárhatásban és ily korlátozást a panasz beadhatása tekintetében az ügyvédi rendtartás 79. §-a nem tartalmaz, ennélfogva a már előzően eszközölt kézbesítés folytán és a személyazonosság tekintetében kétség alá nem eső magánszemély által egy tüzetesen megjelölt ügyre vonatkozóan benyújtott panasznak elfogadása mellett az ügyvédi rendtartás 79. §-ának rendelkezéséhez képest az abban előirt eljárás lett volna az ügyvédi kamara fegyelmi birósága által követendő ; az ezen szakasz rendelkezésével ellentétben hozott határozat megváltoztatásával tehát a fegyelmi biróság megfelelő eljárásra volt utasítandó. 47Nem képezi az 1881: LIX. tcz. 69. §. 1. pontjában körülirt ügyvédi mulasztást, ha az ügyvéd indokoltan kijelentette, hogy a kinált főesküre azért nem nyilatkozott, mivel felfogása szerint a kinált eskü szövegében foglalt ténykörülményeket a per kimenetelére döntőknek nem tartja; az a kérdés pedig, hogy az ügyvéd felének védelme érdekében helyesen járt-e el akkor, a midőn az esküt ezen okból alkalmazhatónak nem tartotta, az 1881: LIX. tcz. 69. §. 1. pontjában foglalt ügyvédi mulasztás tekintete alá nem eshetik. (1898 február 25. 114. sz. a.) A temesvári kir. itélő tábla: Herczl és Bruszt czégnek, Eisner és Fritsch czég elleni 1010 frt iránti kereskedelmi perében itélt ; A kir. tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Téves ugyan az elsőbiróság ítéletének az az indoka, hogy alperes az alapperben eljárt ügyvédének mulasztására alapított perujitási kérelmétől elállott volna ; mert alperes a 17262/90.