Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

104 és 24232/92. sz. a. felvett tárgyalási jegyzőkönyvekben' csakis azt jelentette ki, hogy alapperbeni ügyvéde ellen költséget fel nem számit s az ellen marasztalást nem kér, de az ennek mulasztására alapított perujitási kérelmétől el nem állott ; a perujitás kérdése tehát ezen az alapon is elbirálandó. Annak azonban nem volt hely adható, mert igaz ugyan, hogy alperes az alapperben a II. és Ill-ad biróság Ítéleteinek indokolása szerint lett pervesztes, mert a válasziratban kinált ügydöntő főesküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kinálta ; mindamellett alperes alapperbeli ügyvédének az az eljárása, hogy a főeskü iránt a válaszban nem nyilatkozott, a perujitás megengedésére alapul nem szolgálhat ; mert az 1881 : LIX. tcz. 69. §-a szerint ügyvédi mulasztás miatt perújításnak akkor van helye, ha a fél a perben a miatt lett pervesztessé, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a rendelkezésére bocsátott bizonyítékokat előadni elmulasztotta; ugy de ezeknek az eseteknek egyike sem forog fen. Az első két eset létezését ugyanis alperes maga sem állítja, a harmadik pedig nem forog fen azért, mert az alapperben nem az alperest terhelte a bizonyítás kötelezettsége, bizonyítékot előadni tehát nem is ő tartozott és nem azért lett pervesztessé, mivel a főesküvel való bizonyítást a perrendtartás 230. §-ához képest javaslatba nem hozta, hanem azért, mivel a bizonyítani köteles felperes által az alperesnek szabatos szövegezésben kinált főesküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kinálta. így tehát ügyvédi mulasztásról szó nem lehet, hanem az alperes alapperbeni ügyvédének oly ténye forog fen, mely beismerést foglal magában arra nézve, hogy fele a kinált esküt le nem teheti. Hely adandó volt aaonban a perújításnak az 1881 : LIX. tcz. 69. §. 2. pontja alapján és pedig az elsőbiróság- ítéletében e részben felhozott helyes indokoknál fogva. (1896. évi márczius hó 16. 475. sz. a.) A m. kir. Curia itélt : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Téves ugyan a másodbiróság ítéletének indokaiban kifejezést nyert azon felfogás, hogy oly esetben, midőn az ügyvéd