Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

00 4i. Az Ausztriával fenálló viszonosság folytán abban az esetben, ha a közadósnak magyar területen levő ingatlanaira a hazai biróság előtt külön csőd nem nyittatott, az osztrák csődbiróság előtt jogérvényesen létrejött kényszeregyezség hatálya a hazai biróságok előtt inditott perekben érvényesitett követelésekre is kiterjed és igy a hazai hitelező az osztrák közadósnak összes ingó vagyonából csakis az osztrák csődnek megfelelő módon nyerhet kielégitést és e tekintetben nem tesz különbséget az, hogy követelését az osztrák csődbe be nem jelentette, mert az osztrák csődtörvénynek vonatkozó rendelkezései szerint a kényszeregyezség hatálya kiterjed a be nem jelentett követelésekre is és igy az elengedett hányad, a mennyiben a közadósnak magyar területen ingatlan vagyona nincs és ebből folyóan a csődtörvény 75. §-a szerinti külön eljárásnak sincs helye, a hazai biróság előtt sem érvényesithető, nem képezvén e tekintetben akadályt az a körülmény, hogy az osztrák csődtörvény 200. §-a 5. pontjában meghatározott 40 százaléknál alacsonyabb hányaddal is joghatályosnak fogadja el a kényszeregyezséget. A kényszeregyezség létrejötte után folytatott perben felmerült költségek nem esnek a csődtörvény 214. §-ában meghatározott követelések tekintete alá, hanem mint a csődön kivül érvényesített, ezen követelés megitélését czélzó külön pernek a költségei, a pervesztes alperest a perrendtartás 251. §-a rendelkezéseihez képest egész összegükben terhelik. (1898 január 20. 7. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének felebbezett részei érintetlenül maradnak, felebbezett az a része pedig, mely szerint alperesek a 857 frt 071ÍZ krban megállapított kárkövetelésnek csupán 22°/0-ának megfizetésére köteleztettek s felperesek ezen felüli keresetükkel elutasittattak, helybenhagyatik, a perköltségre vonatkozó részében azonban a másodbiróság ítélete megváltoztat-