Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

91 tátik akként, hogy alperesek a 210 frt 95 kr. összegre felemelt perköltséget az elsöbiróság ítélete rendelkezésének megfelelően teljes összegében tartoznak a felperesnek megfizetni. Indokok: Az Ausztriával fenálló viszonosság folytán abban az esetben, ha a közadósnak magyar területen levő ingatlanaira a hazai bíróság előtt külön csőd nem nyittatott, az osztrák csődbíróság előtt jogérvényesen létrejött kényszeregyezség hatálya a hazai bíróságok előtt indított perekben érvényesített követelésekre is kiterjed és igy a hazai hitelező az osztrák közadósnak összes ingó vagyonából csakis az osztrák csődnek megfelelő módon nyerhet kielégítést és e tekintetben nem tesz különbséget az, hogy követelését az osztrák csődbe be nem jelentette, mert az osztrák csődtörvénynek vonatkozó rendelkezései szerint a kényszereg) ezség hatálya kiterjed a be nem jelentett követelésekre is és igy az elengedett hányad, a mennyiben a közadósnak magyar területen ingatlan vagyona nincs és ebből folyóan a csődtörvény 75. §-a szerinti külön eljárásnak sincs helye, a hazai biróság előtt sem érvényesíthető, nem képezvén e tekintetben akadályt az a körülmény, hogy az osztrák csődtörvény 200. §-a 5. pontjában meghatározott 40°/0-nál alacsonyabb hányaddal is joghatályosnak fogadja el a kényszeregyezséget. Helyesen állapította meg tehát a másodbiróság, hogy az alperesként perbe vont B. J. czég, mint közkereseti társaság ellen folytatott csődügyben létrejött kényszeregyezségnek hatálya kiterjed a felperesi követelésre is és pedig az utóbb feloszlott czég helyett perbe lépett alperesek javára is, mert az osztrák csődjog szerint a magyar csődtörvény 227. §-ának megfelelően a közkereseti társaság csődjében keletkezett kényszeregyezségnek hatálya más megállapodás hiányában kiterjed a társaság tagjainak személyes felelősségére is, miért is a másodbiróság Ítéletének azt a részét, a melylyel felperesek az érvényesített kárkövetelés 220/o feletti részével elutasittattak, az itt előadott és a benne felhozott egyéb indokok alapján helybenhagyni kellett. A megitélt perköltségre azonban a kényszeregyezségnek hatályát kiterjeszteni nem lehetett és e részben a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni azért kellett, mert a jelen követelés iránt a kényszeregyezség létrejötte után is folytatott perben felmerült költsé-