Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)
00 Ugyanis a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásának elején azt állapította meg, hogy a legutolsó küldemény 1896 márczius 27-én és 28-án érkezett Csengőd állomásra, hogy ez a küldemény 23,175 darab karóból állott, és hogy felperesek ez az utolsó küldemény érkezése után az alperesekhez 1896 márczius 31-érői keltezve intézett levelükben a karókat méretek hiányossága miatt kifogásolták, a tényállás további folyamán pedig az utoljára szállított karók számát már 57,000 darabbal tünteti fel és azokat nem csupán méretek hiányossága, hanem egyéb szerződésellenes minőségük miatt is felperesek által kifogásoltaknak jelentik és e mennyiséget veszi alperes marasztaltatásának alapjául a nélkül, hogy megállapította volna, hogy ezek az 57,000 darab karót tartalmazó küldemények mikor érkeztek a rendeltetési állomásra, és mikor érvényesítették és mely hiányok miatt és mely mérvben felperesek az illető egyes küldeményekre nézve kifogásaikat alperessel szemben. E mellett a felebbezési bíróság, midőn az 57,000 darab karó után a vételárkülönbözetet abban az arányban állapította meg, a mely arányban az 57,000 darab karó az előleges szemle alkalmával megvizsgált 75,000 darab karóhoz viszonylik, figyelmen kivül hagyta azt is, hogy az elsőbiróság Ítéletének tényállásában, mely tényállásból a felebbezési bíróság ennél az arányszámításnál kiindult, nincs megállapítva, hogy a megvizsgált valamennyi 75,000 db karó ugyanazon méreti, illetve minőségi hiányossága miatt kifogásoltatott és hogy az egyes méreti és minőségi hiányoknál a vételárkülönbözet ugyanaz, minélfogva amaz arányszámításnak nincs megállható alapja. Az ekként hiányosan megállapított tényállás alapján felpereseknek vételárkülönbözeti és kártérítési követelésük tekintetében az ügy érdemben való eldöntésre alkalmas nem lévén : a felebbezési bíróság ítéletét e részben, valamint a költségek tekintetében és a sommás eljárási törvény 204. §-a alapján feloldani és a felebbezési bíróságot uj tárgyalás tartására, a tényállásnak minden irányban való tüzetes megállapítására és a felülvizsgálati eljárásban felmerült és fentebb számszerűleg megállapított költség viselésének kérdésére is kiterjedő ujabb határozat hozatalára utasítani kellett.