Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

88 nek tartja az ítéletet annyiban is, a mennyiben a karók méreti és egyéb minőségi hiányaiból származó árkülönbözet a kifogásolt 57,000 darab karónak az előleges szemlénél megvizsgált 75,000 darabhoz viszonyított arányban állapíttatott meg, holott minden egyes karó egymagában jön tekintetbe és azonfelül a Baráth Gyula részére szállított és összehasonlításul szolgáló karóknál létező méreti és egyéb minőségi eltérések is számításba veendők. Ezek a panaszok részben alaposak. Ugyanis oly esetben, midőn, a mint a jelen esetben, a vevő a kereskedelmi törvény 348. §-a alapján azért követel árleszállítást és kártérítést, mert az áru a kikötött kellékeknek meg nem felel, az árunak az eladó rendelkezésére való bocsátása nem szükséges, hanem annak, hogy a vevő az árut megtartotta, csak az a következménye, hogy az áru elleni kifogásokat a vevő tartozik bizonyítani, nem pedig az eladó azt, hogy az áru a kikötött kellékekkel bir. Ez esetben nem nyer ugyan alkalmazást a kereskedelmi törvény 346. §-ának az azonnali értesítésre vonatkozó rendelkezése, de azért a vevő sokáig kétségben nem hagyhatja az eladót az áru elfogadása felől, minélfogva az árunál tapasztalt hiányokról őt minden okadatolatlan hosszabb halogatás nélkül ilyenkor is értesíteni tartozik. Tekintve, hogy a fenforgó esetben a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában 57,000 darab karót állapított meg olyanoknak, melyeket felperesek a kikötött kellékek hiánya miatt kifogásoltak, és melyek után árleszállítást és kártérítést követelnek, annak a kérdésnek megbirálhatása végett, vajon felperesek erre az 57,000 karóra nézve emelt kifogásaikat az alperes eladóval kellő időben közölték-e, szükséges annak megállapítása, hogy mikor érkeztek a kifogásolt 57,000 darab karót tartalmazó küldemények Csengőd rendeltetési állomásra, mikor vették felperesek a küldemények érkezéséről a fuvarozó vasutvállalatnak az értesitését, mikor értesítették alperest az egyes küldeményeknél észlelt hiányokról, és e hiányok milyenek voltak, és azok az illető egész küldeményre vagy annak mely részére terjedtek ki. Ezek a ténykörülmények a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában nemcsak hogy tüzetesen megállapítva nincsenek, hanem e tekintetben abban ellentétes kijelentések is foglaltatnak.