Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

48 árverésen befolyt vételárra a csődtömeg érdekében elsőbbségi igényt jelentett be, később midőn ezen követelését a 350 frt átadásában közreműködött egyik érdekeltre átruházta, panaszlott ügyvéd a sorrendi tárgyaláson már mint — — megbízottja a befolyt összeget, az elsőbbségi igény elejtésével, — — részére vette fel. Ezen eljárása és a 350 frt átvétele és annak megtartása között bizonyos összefüggés mutatkozik, a miből aztán feltételezhető, hogy panaszlott a 350 frtot tömeggondnoki kötelezettségével össze nem férő s az ügyvédi tisztességbe ütköző ténykedéseért kapta. Minélfogva a tényállásnak az érdekeltek ujabb, szükség esetén hit alatti kihallgatása által leendő felderitése a rimaszombati kir. járásbíróságtól átkérendő 4963/95. sz. végrehajtási iratokból meríthető adatok egybevetése, végül — — panaszlott ügyvéd azon állítására, hogy a 350 frt nála honoráriumként maradt, kihallgatása czéljából a vizsgálat elrendelendő volt. (1897 május 20. 366. sz. a.) A m. kir. Curia: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata, indokainál fogva, helybenhagyatik. 22. A körjegyzőnél befizetett pénzbüntetésnek a körjegyző által történt elsikkasztása hivatali sikkasztást képez. — A kár megtérítésének kérdése. (1897 október 14. 10137. sz- a0 A m. kir. Curia: Hivatali sikkasztás és magánokirathamisitás bűntettei miatt vádolt ifjú Ember György elleni bűnügyben ítélt : A Filip Pétertől behajtott ÍO frt pénzbüntetésnek elsikkasztásából kifolyó bűncselekmény minősítésére nézve a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben ; a büntetés kiszabása tekintetében pedig mind a két alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, ifj. Ember György vádlott összbüntetésül a Btk. 462., 92., 96., 98. és 484. §-ai alap ján hat hónapi börtönre ítéltetik.