Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

42 Indokok: Gróf Péchy Manó 1889. évi július 4. napján elhal­ván, maga után a keresetlevélhez A—D. alatt mellékelt négy­rendbeli végrendeletet hagyta. Az A. és ezt részben módosító C. alatti végrendeletében a többek közti akkép intézkedett, hogy bodókőváraljai uradalmából és ennek tartozékaiból álta­lános örökösévé nevezett Jaqueline leánya most már özv. Zichy Rezsőné fiúgyermekei és ezek fiuleszármazói javára, ezeknek kihaltával pedig az A. alatti végrendeletben meghatározott sor­rendben a felperesek javára hitbizomány alakittassék. A végren­deletnek ezen intézkedése alapján tehát felperesek azt követelik, hogy azokon alapuló joguk bíróilag elismertessék s elsőrendű alperes arra köteleztessék, hogy a hitbizomány felállítása iránt a szükséges lépéseket megtegye, esetleg azok megtételére felperesek jogosíttassanak fel és a mennyiben a hitbizomány felállítása nem engedélyeztetnék, mondassék ki, hogy a hitbizománynak szánt vagyon haszonélvezete az említett végrendeletekben hitbizományi várományosokul kijelölteket, az ott meghatározott sorrendben illeti. Felpereseket azonban ezzel a kereseti kérelmükkel el kel­lett utasítani, mert az ellenirathoz 8. sz. a. mellékelt közokirat­tal kimutattatott, hogy elsőrendű alperes a hitbizomány felállí­tása iránt még a per megindítása előtt illetékes helyre folya­modott, de a hitbizomány felállítása nem engedélyeztetett. Igaz ugyan, hogy az elsőrendű alperes által kiállított alapítási okirat a hitbizomány állagára és az utódlási rendre nézve az idézett végrendeletek intézkedésétől eltért, de a hitbizomány engedélye­zése nemcsak azért s nem is alaki okokból, melyek uj kérvény­ben elháríthatok volnának, hanem magukban a végrendeletek intézkedéseiben fekvő, tehát olyan anyagi okokból is tagadtatott meg, melyek elhánthatlanok, s igy ezt a megtagadó határozatot vég­legesnek kellett elfogadni. Tekintettel tehát arra, hogy a bíróság hatásköréhez nem tartozik annak a vizsgálata, hogy a megtaga­dás okai helyesek-e vagy sem, minden jogszerű alap hiányzik arra, hogy akár elsőrendű alperes uj kérvény beadására kötelez­tessék, akár annak beadására feljogosittassanak. Ép ugy nincs jogszerű alapja annak a további kérelemnek sem, hogy a hit­bizománynak szánt vagyonra a hitbizományi várományosoknak s közöttük a felpereseknek haszonélvezeti joga megítéltessék, mert

Next

/
Thumbnails
Contents