Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

I 2 tethetésének. Mely jogi felfogásból kiindulva a felebbezési bíróság nem is bocsátkozott a felperes állítólagos bántalmaztatása körülményeinek megállapításába. Hogy pedig az alperesnek tartási kötelezettsége, a felperes, mint szülője irányában feltétlenül fenáll, nem jöhet tekintetbe a kereseti jog megbirálásánál, mert a felperes keresetét az alperes ellen kizárólag a szerződés által elvállalt kötelezettségére alapította Téves azonban a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, a melyből kiindulva, a felperest keresetével, ítéletének indokai szerint elutasította. Azoknak a körülményeknek részletes megállapítása nélkül, a melyek között történt a felperesnek általa állítólagos tettleges bántalmaztatása az alperestől, nem lehet következtetést levonni arra nézve, hogy mennyiben tekinthető indokoltnak s igy jogosnak a felperes abbeli állítása, hogy az alperes vétkes magatartása tette reá nézve elviselhetetlenné annak házánál a kikötött teljes ellátásának természetben való élvezhetését. Ennek eldöntésénél a feleknek kölcsönös magaviselete, a bántalmazás indító oka, annak súlyossága, a jövendő együttélésre is kiható jelentőségük szempontjából képeznek döntő körülményeket, magában véve azonban az, hogy mind a két fél ittas volt, irányadó annál kevésbbé lehet, mert az ittasság foka a felebbezési bíróság tényállásában nincs is megállapítva, már pedig ez, főleg az alperesnél, a kinek vétkessége képezi kérdés tárgyát, a beszámithatóság szempontjából lényeges. A felperes az alperes részéről történt súlyosabb természetű indokolatlan bántalmaztatása esetén még akkor sem kötelezhető feltétlenül a szerződés szerint viszonszolgáltatás ellenében részére biztosított teljes ellátást az alperestől természetben elfogadni, ha bántalmaztatásakor az alperes ittas volt, hacsak ezt okadatolttá nem teszi az alperesnek ő irányában az után tanúsított őszinte engesz telő magaviselete. Az ellenkező felfogás nem tekinthető igazoltnak a felek társadalmi állására tekintettel sem. Az alperes részéről már csak a keresetindítás után, a felebbezési tárgyalás rendén kinyilvánított természetben való eltartási készség ennek elfogadását a felperesre nézve kötelezővé nem teheti. Ezeknél fogva, miután a felebbezési bíróság a kereseti jog megbirálásánál ítéletének indokai szerint téves jogi felfogásból