Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

11 kozásnak, a felperes, mint ajándékozó részéről a vastag hálátlanság okából leendő hatálytalanításáról szó nem is lehet és az mint viszterhes ügylet a kölcsönösen fenálló kötelezettség érvényesithetése szempontjából birálandó meg. Alaptalan a felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság az általa külön keresettel érvényesített, az alperes helyett teljesített fizetés fejében tőle követelt 144 frt 12 kr. iránti igényét tévesen bírálta meg egységes alapon az A. a. okiratra alapított kereseti joggal; mert a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában az elsőbiróság előtt kifejtett tényállásra nézve elfogadván az elsőbiróság által 11147/96. és 36309/96. sz. a. hozott ítéleteknek indokait, az elől megjelölt elsőbirósági ítélet indokolása szerint a felperes a 144 frt 12 kr. követelésére nézve Írásbeli kereseti kérelmének alapját oda módosította, hogy ezt az összeget is ugyanazon feltételek mellett adta át az alperesnek, mint az A. a. okirat tartalma szerint a 400 frtot, következőleg mindkét kereseti kérelem azoknak alapjának közösségénél fogva egységes alapon birálandók meg. Megtámadja továbbá a felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak Ítéletét azért, mert panasza szerint a per adatai alapján meg lévén állapitva, hogy az alperesnek őt bántalmazó cselekménye miatt, az alperes vétkessége tette lehetlenné, hogy a felperes az alperestől az ez által részére az A. a. szerint kötelezett teljes ellátást természetben elfogadhassa, a felebbezési biró^ág a felperest a természetben való teljes ellátásnak megfelelő pénzbeli egyenértéknek kiszolgáltatása iránt indított keresetével annál helytelenebbül utasította el, mivel az alperes, a felperesnek fia lévén, szülőjét eltartani különben is köteles. A felebbezési bíróság ítéletének indokai szerint a felperes keresete elutasításánál abból a jogi felfogásból indult ki, hogy miután a tanuk vallomása alapján bebizonyitottnak fogadta el, hogy a felperesnek az alperestől történt állítólagos bántalmaztatásakor, ugy a felperes, mint az alperes részegek voltak, ennélfogva még ha be volna is bizonyítva a felperesnek az alperestől történt bántalmazása, az a felek társadalmi állására tekintettel nem képezheti kellő indokát az általuk a felperes természetben való ellátása iránt kötött A. a. szerződésszerű viszony megszün-