Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

182 bíróságot, hogy az árverést foganatosítani s az azon befolyó összeget a kir. törvényszékhez megküldeni szíveskedjék. (1896. évi szeptember 18. 13643. sz. a.) A pécsi kir. tábla végzett : A kir. ítélő tábla az elsőbiróság végzését az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a 12471/9Ó. sz. kérvényt hivatalból visszautasítja. Indokok: A kereskedelmi törvény 351. és 347. §-ainak összefüggő rendelkezése szerint oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli, az eladó az árut, ha megrongálásnak van kitéve s a halasztás veszélylyel jár, a mennyibet] annak tőzsdei ára nincs, hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen eladathatja. Oly rendelkezést azonban, hogy az árverés a bíróság által elrendelhető, vagy megtagadható, a törvény nem tartalmaz ; minélfogva az árverés feletti elhatározás egészen eladót illeti, a ki azt saját belátása szerint, de saját felelősségére és általa választott hiteles személy, t. i. közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más személy közbenjöttével eladhatja, ugy azonban, hogy az árverés jogos és indokolt voltáért a perben felelni tartozik. A kir. törvényszék tehát, még az ellenfélnek a kitűzött tárgyalásról való elmaradása esetén sem volt jogosítva, sem az árverést elrendelni, sem annak foganatosítását megtagadni ; miért is az eljárást az 1881 : LIX. tcz. 39. §. b) pontja és utolsó előtti bekezdése értelmében hivatalból meg kellett semmisíteni. A m. kir. Curia végzett : A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben oly értelemben, hogy a kérelmezett árverésnek a kérelmező veszélyére és költségére leendő megtartása végett a szegzárdi kir. járásbíróság megkerestetik. Indokok: A kereskedelmi törvény 351. §-a esetében a 347. §. értelmében megtartható árverés elrendelésének kérdése iránti intézkedés nem tartozik ugyan a bíróságok hatáskörébe, mert az idézett törvényhelyek feltétlen jogot adnak a kérvényezőnek ahhoz, hogy az át nem vett árukat hiteles személy közbenjöttével, tehát bíróság utján is, de csak saját veszélyére és költségére eladhassa, maga az árverés megtartása azonban a bíróságnál is kérelmezhető, miből folyóan az elsőbiróságnak az az eljárása, hogy az