Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

M4 zásuk lejártakor az ő kezéhez fizessenek. Azonban felperes fel sem hozta, annál kevésbbé bizonyította azt, hogy közte, az alperesek és a népbank között a tekintetben megállapodás történt volna, vagy hogy ő a csabai népbank kérdéses követelésének lejárata idejében arra a követelésre akár engedmény, akár más uton tulajdonjogot, vagy az ő kezéhez való fizetésre követelési jogot szerzett volna. = A budapesti kir. tábla is kimondta 13,339/90. sz. a., hogy a kézi zálogtartó hitelező gondoskodni tartozik a tekintetben, hogy a neki átadott zálogtárgy épségben, sértetlenül megmaradjon, köteles tehát (különösen a kereskedő már a kereskedelmi törvény 271. §-ában reá rótt kötelezettségénél fogva) mindent elkövetni a zálogtárgy minősége szerint, hogy az állagában kárt és értékcsökkenést ne szenvedjen. A követelésekre szerzett zálogjogról a német polgári törvénykönyv 1280—1290. §-aiban intézkedik. Megállapítja, hogy az adós csak együttesen teljesíthet, eredeti hitelezője és a zálogbirtokos részére. Mindketten követelhetik, hogy ez a teljesítés kettejük kezéhez, vagy a bíróság kezeihez eszközöltessék. Ha a záloghitelezőnek a követelése már lejárt, hogy ő egyenesen perelheti az adóst részére leendő fizetésre, tehát ellenkező az álláspontja, mint a jelen határozatnak. Ezt a direct perlési jogot sem a franczia jog, sem az osztrák polgári törvénykönyv nem adja meg. A német polgári törvénykönyv indokául — III. 861., 862. 1. — a gyakorlati czélszerüséget hozzák fel a törvény álláspontjának a támogatására. 61. Ha az arató-munkások a munkát abban hagyják és a gazda helyettük másokat a törvényben megszabott előfeltételek mellőzésével fogadott fel, ugy nem igényelheti a két munkabér közti különbözetnek a megtérítését. (1897 november 19. 2464. sz. a.) A m. kir. Curia : Winterberg Gyulának, Christ Mihály és társai elleni 2702 frt 70 kr. iránti perében itélt: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik.