Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

140 a zálogbirtokosnak a zálogtárgyból való kielégítési joga nem jelentheti azt, hogy az elzálogositott követelés adósa ellen — mint fizetéskövetelésre jogosított saját nevében és saját jogán perrel felléphet: kitűnik a követelések végrehajtás utján szerzett zálogjog mikénti érvényesítését szabályozó 1881 : LX. tcz. 123. és következő §-ainak intézkedéseiből, a melyek szerint a végrehajtató a követelés birói uton nyert zálogjogánál fogva még nem szerzett jogot a követelés behajtására, hanem ehhez a követelésnek átruházása, vagy a mennyiben ez lehetséges nem volna, külön birói feljogosítás szükséges. A végrehajtási törvény tehát az által, hogy a követelés átruházását, a behajtásra való feljogosítását szükségesnek tartja, mely utóbbi esetben a behajtott pénzt a feljogosított nem fordíthatja egyenesen a követelés kielégítésére : világos kifejezést ad annak, hogy a zálogból jnagából nem jogosított még az elzálogositott követelés adósától saját részére fizetést követelni és ellene saját felperessége alatt keresettel fellépni ; elismerést ad annak az elvnek, hogy a követelés elzálogosítása egymagában az elzálogositott követelés adósát nem teszi a zálogbirtokos egyenes adósává és hogy ehhez még a követelés tulajdonjogának átruházása is szükséges és lényeges kellék. Ez a magánjogi elv — mely, bár a végrehajtási törvény később lépett életbe, mint e jelen per tárgyát képező A. a. zálogszerződés, mégis tekintettel arra, hogy a zálogjog érvényesítése iránti joglépés már ennek hatályában tétetett, — jelen perben jogszerűen alkalmazandó. Felperes azonban a per során határozottan kijelentette, hogy közte és a zálogbaadó b.-csabai népbank, illetve annak csődtömege közt az A. és B. a. kitüntetett jogviszonyon kivül más megállapodás létre nem jött ; nevezetesen sem az egyenes adósok fizetési kötelezettsége felperes javára alperesekkel meg nem állapíttatott, sem pedig a zálogbaadó népbank, illetve csődtömeggondnoka a kereseti követelést felperesre át nem ruházta, sem pedig felperes a követelés behajtására fel nem jogcsittatott ; s azt állítja, hogy erre az A. és B. a. kötelezvény tartalmával szemben nincs szükség, annyival kevésbbé, mert a b.-csabai népbank csödtömeggondnoka a beszerzett törvényszéki ügyiratok tanúsága szerint a kereseti B. a. kötelezvény megsemmisítése