Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

I4I iránt az eljárást folyamatba tette s ennek során a g)'ulai kir. törvényszék 3488/93. sz. a. felperes, mint az okirat jogos birtokosának jelentkezésére hozott határozatában kitüzötl határidőben a zálogbaadó b.-csabai népbank, illetve csődtömeggDndnoka az 1868 : LIV. tcz. 532. §-a értelmébeni tulajdoni keresetét folyamatba nem tette, a miért is a kir. törvényszék 5179/93. sz. a. végzésében jogerősen kimondotta, hogy a zálogbaadó b.-csabai népbank, illetve csődtömegének a kereseti B. a. kötelezvényre támasztott igénye elveszett ; ennek alapján a zálogbaadó a követeléssel nem rendelkezhetik, azt felperesre át sem ruházhatja és felperest a behajtásra fel sem jogosíthatja és felperesnek alperesekkel szemben külön önálló kereseti joga fenáll s mindezek igazolása tárgytalan. Igaz ugyan, hogy a kir. törvényszék érintett határozatában kimondotta, hogy a zálogbaadó b.-csabai népbank csődtömeggondnokának a kereseti B. a. kötvényre vonatkozó igénye elveszett, de ez a kijelentés a feltétlen és egyenes kereseti jog megállapítására joghatályosnak nem tekinthető ; mert Fábry Károly csődtömeggondnok tanuként történt kihallgatása alkalmával eskü alatt kijelentette, hogy a népbank könyvei és egyéb feljegyzései alapján azt az impressiót nyerte, hogy a követelés fenáll ; a kötvénynek birtokában azonban nem volt ; ez okból indította meg a megsemmisítési eljárást ; nyilvánvaló tehát, hogy midőn felperes a kérdéses kötvény zálogbirtokosi minőségében jelentkezett, felperes ellen, mint jelen perben is kimutatott és mivel sem megczáfolt jogos zálogbirtokos ellen a tulajdoni igénykeresetnek megindítása tárgytalanná vált ; mert a pernek meg nem indításával nyilván elismerte a csődtömeg azt, hogy a b.-csabai népbank a kötvényt felperesnek zálogba adta, hogy a zálogos követelést ki nem egyenlítette és hogy felperes ezek szerint a zálog jogos birtokában van ; nem volt tehát a tömeggondnoknak jogczime, a mi alapon igénykeresetét megindítsa. Ezekből okszerűen következtetendő tehát az, hogy a megsemmisítési eljárás jelen esetben csupán azt czélozta, hogy a tömeggondnok a hiányos könyvekből a kötvény hollétéről közvetlen tudomással nem bírván, ez uton óhajtotta megtudni a kötvény hollétét ; de ez az eljárás alapjában véve tárgytalan és indo-