Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

XIII iratokra nézve kötelező bizonyitási szabályt az azokban foglalt tartalom valóságára nézve a bizonyitási teher szempontjából állit fel olyan irányban, hogy azok az ellenkezőnek bebizonyításáig a kiállító ellenében teljes bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy a bennük foglalt nyilatkozatot megtette, s az ellenkező bizonyításának kötelezettsége a kiállítót terheli. Ugyanez a szabály áll az adóslevelekre nézve is s ezek tekintetében az egyéb magánokiratokkal szemben csak annyiban van kivétel felállítva, hogy amíg a más alakban kiállított magánokiratoknak bizonyító erejét a biróság teljesen szabadon mérlegeli, s így azoknak a per összes anyagának méltatása mellett esetleg szintén teljes bizonyító erőt tulajdonithat a bennök foglalt nyilatkozat valóságára nézve, addig a törvényes kellékkel nem biró adóslevél, tagadás esetén kizárólagos bizonyítékát a kölcsön leolvasásának és a kötelezettség elvállalásának nem képezheti. Az adóslevelekre vonatkozó ez a kivételes bizonyitási szabály azonban nem zárja ki azt, hogy a mennyiben az adóslevélen kivül más bizonyitási adat is fenforog, mindezeknek szabad mérlegelésével a biróság a törvényes kellékeknek meg nem felelően kiállított adóslevél tartalmának megfelelően bebizonyítódnak elfogadhassa a kölcsön leolvasását és a kötelezettségnek elvállalását. — A más által irt névírás mellé sajátkezüleg tett kézjegy a névaláírást pótolja. — Ha a kiállító az okirat nyelvét nem érti, az okirat teljes bizonyító erejüségének feltétele az, hogy a tartalomnak anyanyelvén történt megmagyarázása az okirat tartalma által legyen tanúsítva. — Annak, hogy a sommás eljárási törvény különös intézkedést a bíróságon kívüli beismerés bizonyító erejére nézve nem tartalmaz, következménye csak az, hogy a bíróságon kívüli beismerés épen ugy, mint más bizonyitási adat, a sommás törvény 64. §-a szerint a birói szabad mérlegelésnek tárgya 502150. A perköltségnek a felek közül melyik fél által leendő viselése iránt csak végitéletben vagy részitéletbcn, más határozatban pedig csak akkor történhetik rendelkezés, ha a megtérítés kötelezettsége az ügy végelintézésétől független vagy az ítélet hozatala után merült fel. A kereseti alap fenállása tárgyában hozott közbenszóló ítéletben ily rendelkezésnek nincsen helye .__ i'j. — 310 151. Az a körülmény, hogy a felebbezési biróság a keresetet időelőttiség okából elutasította, ha ez jogszabály sértésével történt is, nem szolgálhat okul az ítélet feloldására, hanem annak megváltoztatására és a kereseti jog fenállásának megállapítására, és pedig annál inkább, minthogy az a kérdés, vájjon a kereset időelőtti-e vagy nem, nem a perjog, illetve az eljárási szabályok, hanem az anyagi jog keretébe tartozó érdemi körülményt tárgyaz, és ennek mikénti eldöntése a peres felek jogviszonyára az anyagi jog szabályainak szempontjából bir jelentőséggel ___ — — i. — 311