Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

111 felhozott és a felülvizsgálati kérelemben fentartott az a pergátló kifogás tehát, hogy alperes időközben a házasság felbontása iránt a keresetet megindítván, többé a tartásdij iránti követelés ez útra nem tartozik, tekintetbe nem vétetett. Nem alapos ugyan alperesnek az a panasza sem, hogy a felebbezési bíróság a felperestől származó és alperes által becsatolt levelekkel bizonyított azt a körülményt, hogy felperes magát vádolja a közös élet felbontásáért, jogszabálysértéssel mellőzte, nem alapos pedig azért, mert a bíróság ítéletében a szóban forgó leveleket bizonyíték szempontjából mérlegelte és mert ily helyzetben a felebbezési bíróságnak a ténykérdés megállapításának körébe tartozó az a kijelentése, hogy a kérdéses levelekkel, tekintetbe véve a részletezett egyéb bizonyítási adatokat, nem talált bizonyítottnak oly körülményeket, melyekből levonhatta volna azt a következtetést, hogy a házasságon kívüli különélésre felperes sérelmes magaviselete szolgáltatott volna okot, felülvizsgálati kérelemmel a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében sikeresen meg nem támadható. Másrészről azonban alaposnak tekintendő alperesnek panasza abban a részben, hogy a felebbezési bíróság nem vette tekintetbe azokat a tényeket, illetve azoknak a tényeknek megállapításába nem bocsátkozott, melyeket alperes felperesnek a különélés ideje alatt folytatott erkölcstelen életmódja okából védelméül felhozott. Alapos pedig ez a panasz azért, mert még abban az esetben is, ha a tényleges különélés megkezdésére a férj hibája szolgáltatott okot, annak a kérdésnek megbirálásánál, vajon a férj nejének ideiglenes eltartására kötelezendő-e, avagy nem, a nőnek a különélés ideje alatt folytatott életmódja lényeges befolyással bír. Jogszabályt sértett tehát a felebbezési bíróság az által, hogy az alperes részéről nejének erkölcsi életmódjára vonatkozó tényállás valóságának vagy valótlanságának megállapításába nem bocsátkozott és a peres ügyet egyedül a keresetben felhozott ogalapra tekintettel bírálta el. Minthogy pedig a tényállás megállapításának hiányosságánál fogva az ügy érdemleges eldöntésre nem alkalmas, ez okból a sommás eljárás 204. §-a értelmében a felebbezési bíróság ítéletét feloldani és a megfelelő további eljárást elrendelni kellett. A feloldás következtében tárgytalanná vált