Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

IOÓ inditásáról tudomással birt: ennélfogva vádlott ama cselekménye,, hogy a kérdéses ingatlanokat, mielőtt Kató Györgyöt és nejét kielégítette volna, eladta, a Btk. 386. §-ban meghatározott csalás ismérveit ki nem meriti. De nem forog fen a Btk. 379. §-ába ütköző csalás esete sem, mert vádlott tagadásával szemben nem állapithatók meg oly jelenségek, a melyek arra engednének következtetni, hogy vádlott a sértetteket és az általuk önként letett összeg iránt ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette vagy tartotta volna. Vádlott ellenében tehát büntetendő cselekmény tényálladéka megállapítható nem lévén, ez a vád és következményeinek terhe alól felmentendő volt. 48. Pactum reservatii domini mellett történt vétel esetében az áru eladása miatt vád alá helyezés sikkasztás czimén. (1897 október 26. 8379. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék: Sikkasztás bűntettével vádolt M— J— elleni bűnügyben végzett: Szabadlábon levő M— J— gőzmalmi üzletvezető a Btk. 355. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás büntette miatt vád alá helyeztetik. Ellenben B— S— és L— J— terheltek ellen folyamatba tett büntető eljárás megszüntettetik. Indokok: Graepel Hugó budapesti gépgyáros panaszolja, hogy 1893 augusztus 29-én azon feltétel alatt adott el Szoboszlón egy gőzmozgony és cséplőgépet M— J—nek 5130 frtért, hogy a vételár teljes kifizetéséig a gép panaszos eladó tulajdona leend. Vádlott e kikötés daczára, habár 2235 ^rt 10 kr. vételárral még tartozásban volt, 1895 október 15-én a gépet B— S—nak eladta, miért is megbüntetését kéri. Vádlott azzal védekezik, hogy ő azon szerződési kikötésről, mely a tulajdonjogot az eladónak tartotta fent, tudomással nem birt. Tekintve azonban, hogy maga elismeri, hogy a szerződés