Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

3° a lakás használata őt 1899 február végéig megilleti. Ez a védekezés nem áll meg. Mert a polgári szerződésnek, ha operae liberales képezik annak tárgyát, jellemző sajátsága az, hogy sem a munka teljesítését, sem azt nem lehet birói kényszerrel kierőszakolni, hogy a másik fél a munkást a szolgálatban megtartsa. A cselédnél, a közönséges iparossegédnél, a törvény megengedi azt, hogy a hatóság a munkást visszahozhassa, de ugy a munkások ezen kathegoriájánál, mint a magasabb munkát végzőknél a munkaadó soha sem kötelezhető arra, hogy az alkalmazottakat, legyen az czégvezető, gazdasági tisztviselő, nevelő stb. a kikötött szerződési vagy felmondási idő alatt magánál megtűrje. Elbocsáthatja és távozásra kényszeritheti őt, s ha e részben jogosulatlanul jár el, ennek következménye csak az, hogy az illetményeket kiszolgáltatni és az okozott kárt megtéríteni tartozik. Ezt a jogszabályt az ipartörvény, mely a kereskedelmi segédekre is alkalmazandó, 97. §-ában világosan elismeri, midőn kimondja, hogy az iparos oly segédet, kinek természetbeni ellátása van, törvényes ok nélkül elbocsájthat és nem tartozik neki az ellátást természetben megadni, hanem csak pénzben köteles őt kárpótolni. Minthogy pedig az ellátás magában foglalja a lakást is, az ipartörvény idézett §-ának rendeletéből világosan következik, hogy a főnök, akár jogosan, akár jogtalanul bocsátja el alkalmazottját, őt a szolgálati lakásból eltávolíthatja. Ez okból a kir. törvényszék nem adhatott helyet a tárgy felfüggesztésére irányuló alperesi kérelemnek, mert az a kérdés, hogy felperes jogosan avagy jogtalanul bocsájtotta-e el alperest, a fenforgó jogvita elbírálásánál jelentőséggel nem bír. Az elsőbiróságnál emelt egyéb, a lakbérleti szabályokra alapuló kifogását alperes a felebbezési tárgyaláson elejtette, előadván, hogy felperes az elbocsájtás után késznek nyilatkozott ugyan a lakás használatát havi 100 frtért neki átengedni, de ő azt az ajánlatot el nem fogadván, közöttük bérleti viszony nem áll fen. Elejtette alperes a felperesség elleni kifogását is, ellenben uj kifogásként érvényesítette azt, hogy felperesek az Nb. alatt csatolt iparhatósági határozatot 1897 márczius 3-án vették kézhez, tehát a keresetet márczius 13-án, az ipartörvény 176. §-ában