Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

XIV I.ap 100. Ügyvédi munkadíj iránt indított perben viszonkereset nem támasztható — — —- ... ... —- — ___ ... ... — ... 116 101. Bizonyítási teher tulajdonjog törlése és előbbi telekkönyvi állapot helyreállítása iránti perben—. _.. ... ... ... ... ... _ ... TÓI 120. Bizonyítási teher szerződés érvénytelenitésénél ... ... ... — 168 122. A képviselt részéről az alsóbiróság ítéletének az ügyvédi járandóságokra vonatkozó része ellen intézett felebbezés nem vehető figyelembe, ha az ítéletek eme része ellen az ügyvéd a maga nevében felebbezéssel nem élt. A képviseltnek pedig, a mennyiben az érintett járandóságok itéletileg megállapított összegét kevesli, szabadságában áll ügyvédét nagyobb jutalomban részesíteni — _— ... ... — — —. — — ... ... ... ... 168 135. A törvénytelen gyermek anyja, ha nagykorú, jogosítva van saját személyében a tartási igény iránt perrel fellépni; ha pedig kiskorú, ugy az ő törvényes képviselője jogosultsággal bír őt ily perben képviselni ... ... ... — ... ... ... ... ... ... 201 138. Annak megállapításánál, hogy valamely kereset a budapesti tőzsdebíróság hatásköréhez tartozik-e, kizárólag a hazai törvény, vagyis az 1881 : LIX. tcz. 84. §-ának rendelkezése irányadó, s ha a tőzsdebiróságnak való alávetés a törvénynek megfelelőleg megtörtént, nem bir befolyással az, hogy a peres felek külföldiek s hogy állítólag saját hazájuk törvényei szerint alperesre vonatkozólag a kereseti kötlevelekben foglalt ügyletekre nézve saját hazája tőzsde- ' bíróságának illetékessége nem volna joghatályosan kiköthető ... 207 139. A perrendtartás 174. §-ában meghatározott eskünek az a czélja, hogy azzal a könyvkivonatban jelentkező tételek helyessége egy* részt, másrészt pedig az a körülmény igazoltassék, hogy a követelés érvényesítésekor mutatkozó egyenleg még kifizetve nincsen; a tárgyalás után teljesített fizetések tehát az eskü letételénél figyelembe vehetők, dletve az egyenlegből leszámithatók, mert ebből folyóan senki sem kötelezhető arra, hogy az utóbb teljesített fizetésekkel ellentétben valótlanságra tegyen esküt ... ... ... ... 209 154. Az 1868 : LIV. tcz. 541. §-ának a sommás eljárás által fentartott szabálya szerint az ismeretes ellenfél az előleges szemlére megidézendő s azt a kivételes esetet, a midőn ennek megidézése a czélt meghiúsító időveszteséggel járna, kétségtelenül a meg nem idézett ellenfélnek a perben ez irányban felhozott kifogása következtében az tartozik bizonyítani, a ki az előleges szemlét bizonyitékül felhasználni kívánja. — Az alaki hiányban szenvedő előleges bírói szemlét a bíróság nem köteles bizonyítékul elfogadni... ... 240 210. Birói illetékesség ... ... ... .... ... ... ... ... ... ... 281 211. Perújítás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... — ... 282 212. Birói illetékesség úrbéri-, és tizedkárpótlás kiutalása iránti ügyben 282 218. Az esztergomi érsekeket «pisetum» jogczimén illető igények érvényesítése — tekintve, hogy ezen illetmények az esztergomi crse-